Question 1

Mi az ADHD és milyen tünetei vannak?

Accepted Answer

Az ADHD, egy neurodevelopmentális állapot,  az Attention Deficit Hyperactivity Disorder rövidítése, magyarul figyelemhiányos hiperaktivitás zavart jelent.

Az ADHD három fő tünetcsoportra osztható:

1. Figyelemhiány: A figyelemhiányos tünetek közé tartozik például a figyelem terelődése, a szervezetlenség, a figyelem fenntartásának nehézsége, a feladatok befejezése, időbeosztás problémái, tárgyak elvesztése.
2. Hiperaktivitás: A hiperaktivitás tünetei közé tartozik például a túlzott mozgékonyság, a fészkelődés, babrálás, az egyhelyben maradás nehézsége, az impulzív beszéd.
3. Impulzivitás: Az impulzivitás tünetei közé tartozik az impulzív döntések meghozatala, a cselekvés előtti gondolkodás hiánya, azonnali jutalom iránti vágy, valamint a viselkedés irányításának nehézsége de például a gyorshajtás is jellemző tünetjegy.

Question 2

Mik az ADHD tünetei gyerekeknél?

Accepted Answer

Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) tünetei gyerekeknél három fő területen jelentkezhetnek: figyelemhiány, hiperaktivitás és impulzivitás. Ezek a tünetek különböző kombinációkban és súlyosságban fordulhatnak elő. A leggyakoribb tünetek a következők:

1.Figyelemhiány tünetei:
 • Könnyen elterelődik a figyelme: Nehézséget jelent számára a figyelmét egy dologra összpontosítani, könnyen elkalandozik.
 • Nehezen fejezi be a feladatokat: Nem tud egy tevékenységet az elejétől a végéig odafigyelve elvégezni, gyakran félbehagyja a feladatokat.
 • Részletek figyelmen kívül hagyása: Gyakran hibázik apró részletekben, mert nem tud kellően odafigyelni rájuk.
 •  Nem figyel, amikor hozzá beszélnek: Úgy tűnik, mintha nem hallaná meg, amit mondanak neki.
 •  Elkerüli a hosszabb koncentrációt igénylő feladatokat: Például nehézségei vannak a házi feladat megírásával vagy az olvasással.
 • Rendezetlenség, szétszórtság: Gyakran elveszíti tárgyait (például iskolai felszerelését, játékait).
 • Feledékenység: Gyakran elfelejt dolgokat, nem figyel a teendőire.

2. Hiperaktivitás tünetei:
 • Nem képes nyugodtan ülni: Folyamatosan mozog, rugózik a széken, keze-lába folyton mozgásban van.
 • Túlzott mozgékonyság: Folyton rohangál, ugrál, akkor is, amikor nem lenne rá szükség. Olyan, mintha „fel lenne húzva” vagy „folyamatosan mozgásban lenne”.
 • Nehezen tud csendben játszani: A csendes, nyugodt tevékenységek nehezére esnek.

3. Impulzivitás tünetei:
 • Nem várja ki a sorát: Nehezen várakozik, vagy várja ki a dolgok alakulását.
 • Megszakít másokat: Beleront mások beszélgetésébe vagy tevékenységébe, nehezen tartja magában a gondolatait.
 • Elhamarkodott döntések: Gyorsan, átgondolatlanul cselekszik, ami gyakran bajba sodorhatja.

A fenti tünetek mellett, illetve azok következményeként további nehézséget jelenthetnek többek között az alábbiak:
 • Szociális nehézségek: Gyakran nehézségei vannak a kortársaival való kapcsolattartásban a viselkedése miatt.
 • Alvászavar: Az ADHD-s gyerekeknél gyakrabban fordulnak elő alvási problémák.
 • Hangulatváltozások: Az érzelmeik gyorsan változhatnak, gyakoriak a dühkitörések
Az ADHD tünetei különböző mértékben befolyásolhatják a gyermek iskolai teljesítményét és mindennapi életét. Ha fenti tüneteket hosszú időn keresztül és több környezetben is megfigyelik, érdemes szakember segítségét kérni.

Question 3

Mik az ADHD tünetei felnőtteknél?

Accepted Answer

Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) tünetei felnőtteknél hasonlóak lehetnek a gyerekkori tünetekhez, de mivel az életkörülmények és elvárások felnőttként mások, a tünetek is eltérő módon jelentkeznek. Ugyanakkor a figyelemhiány, a hiperaktivitás és az impulzivitás továbbra is alapvető tünetkategóriák maradnak.
Felnőtteknél az ADHD-t gyakran nehezebb felismerni, mert sokan már kifejlesztettek olyan kompenzációs stratégiákat, amikkel a tüneteiket és az azokból fakadó nehézségeiket valamelyest ellensúlyozni tudják. Azonban érdemes leszögezni, hogy ha ezeket nem kezelik, jelentős hatással lehet a mindennapi életre, a munkahelyi teljesítményre és a személyes kapcsolatokra egyaránt.

Felnőttek ADHD-tünetei:

1. Figyelemhiány tünetei:
 • Koncentráció hiánya: Nehézséget okoz számukra hosszú ideig koncentrálni egy feladatra, különösen, ha az nem érdekes vagy monoton. Könnyen elkalandoznak vagy elveszítik a fonalat beszélgetés közben.
 • Gyakori hibák a részletekben: Előfordulhat, hogy figyelmetlenségből követnek el hibákat, például elfelejtik a találkozókat vagy a fontos határidőket.
 • Problémák a szervezéssel: Nehezen szervezik meg a napirendjüket, feladataikat, illetve nehezen priorizálnak, ami gyakran káoszt eredményez. Gyakori a feladatok halogatása, azok utolsó pillanatra hagyása is.
 • Gyakori feledékenység: Elfelejthetik a napi feladatokat, időpontokat, vagy akár a fontos kötelezettségeket is.

2. Hiperaktivitás tünetei:
 • Nyugtalanság: Bár a felnőttek nem feltétlenül rohangálnak vagy ugrálnak, gyakori lehet a belső nyugtalanság érzése, illetve az állandó mozgásigény, például dobolás az ujjal vagy a lábrázás.
 • Túlzott beszéd: Gyakran túl sokat beszélnek, vagy megszakítanak másokat a beszélgetés során. Nehezen tudják kivárni, míg mások befejezik a mondandójukat.
 • Kikapcsolódásra való képtelenség: Nehézséget okozhat számukra a pihenés vagy kikapcsolódás, gyakran túl sok feladatot vállalnak el egyszerre.
   
3. Impulzivitás tünetei:
 • Elhamarkodott döntések: Gyors, átgondolatlan döntéseket hozhatnak, például hirtelen vásárolnak meg valamit, vagy a munkahelyen és a személyes életben impulzív döntéseket hoznak
 • Türelmetlenség: Gyakran nem tudnak várni, idegesítő számukra a sorban állás, a várakozás.
 • Érzelmi impulzivitás: Gyakoriak lehetnek a hirtelen dühkitörések, a frusztráció érzése, amik nehéz helyzetekben fokozottan jelentkezhetnek.

4. Társas és érzelmi életet nehézségei:
 • Kapcsolati problémák: Az ADHD gyakran okoz nehézségeket a társas kapcsolatokban, például házasságban, barátságban, mivel az impulzív, figyelmetlen viselkedés megterhelő lehet a másik fél számára.
 • Hangulatingadozások: Gyakoriak a gyors érzelmi változások, például könnyen felbosszantják magukat, de ugyanolyan gyorsan meg is nyugodhatnak. Ezek az érzelmi hullámzások megnehezíthetik a stabil kapcsolatok fenntartását.
 • Alacsony önértékelés: A múltbéli kudarcok és kritikák miatt sok ADHD-s felnőttnél alacsony önbizalom alakulhat ki, különösen, ha úgy érzik, nem tudják kezelni a mindennapi kihívásokat.
 • Motivációhiány: Nehezen tartják fenn az érdeklődésüket vagy a motivációjukat hosszú távon, ami az élet számos területén, például a munkahelyen is visszatérő probléma lehet.

5. Mindennapi élet nehézségei:
 • Gyakori halogatás: A felnőtt ADHD-sok gyakran halogatják a feladatokat, különösen az unalmas vagy a nagy erőfeszítést igénylő feladatokat.
 • Pénzügyi problémák: Az impulzív vásárlások, a számlák elfelejtése vagy a költségvetés figyelmen kívül hagyása pénzügyi nehézségeket okozhat számukra.
 • Káosz és rendezetlenség: Az otthon és a munkahely gyakran rendezetlen, a fontos tárgyak elvesznek. Szintén nehézséget okozhat a feladatok közötti átváltás.
Felnőttkorban az ADHD-tünetek sokszor a munkahelyen és a személyes életben okoznak kihívásokat- Ha valaki észleli magán ezeket a tüneteket, érdemes szakemberhez fordulni diagnózis és a megfelelő kezelés érdekében.

Question 4

Mi okozza az ADHD-t?

Accepted Answer

Az ADHD pontos oka nem teljesen ismert, de genetikai, etiológiai és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet a kialakulásában. Legalább öt vagy hat agyi területet azonosítottak, amelyek kapcsolatban állnak az ADHD-val, beleértve azokat a régiókat is, ahol a döntéshozatal, tervezés és figyelem funkciói fejlődnek és működnek. A frontális lebeny kémiai jelátvivő anyagainak (neurotranszmitter) alulműködését is azonosították. Az ADHD-hoz kapcsolódó öt specifikus agyi terület kisebbnek tűnik, körülbelül 15–30%-kal kisebb a korukhoz képest. Fejlődési kutatások szerint ezekben a régiókban az agy fejlődése 2–3 évvel késik, különösen a prefrontális lebenyekben, és 10–30%-kal kevésbé aktív, mint a tipikus összehasonlító esetekben.
Egyéb tényezők, mint például az anya dohányzása és alkoholfogyasztása a terhesség alatt, ólomnak és más méreganyagoknak való kitettség, valamint a koraszülöttség/alacsony születési súly szintén hozzájárulhatnak az ADHD kialakulásához. Az ADHD-t okozó gének többnyire kapcsoltan fordulnak elő, ez az oka annak, hogy az ADHD gyakrabban fordul elő más kórképekkel együtt.

Question 5

Mi nem okozza az ADHD-t?

Accepted Answer

Az ADHD nem a rossz nevelés miatt alakul ki de az igaz, hogy a környezeti hatások súlyosbíthatják vagy javíthatják az ADHD tüneteket. Annak ellenére, hogy sokan állítják az ellenkezőjét, egyetlen tudományos kutatás sem talált bizonyítékot arra, hogy az alábbiak közül bármelyik okozná az ADHD-t:
 • - Szociális tényezők, mint például a nevelés vagy az oktatási környezet
 • - Élelmiszer-anyagok, mint például a cukor vagy az élelmiszer-tartósítószerek és adalékanyagok
 • - Túlzott TV-nézés, számítógép-használat vagy videojátékok játszása

Question 6

Mennyire örökletes az ADHD?

Accepted Answer

Az ADHD erősen örökletes állapot:
 • Ha a szülő ADHD-val rendelkezik, a gyermek 6–8-szor nagyobb valószínűséggel lesz ADHD-s (35–54%), mint más gyermekek.
 • Az ADHD-s gyermek biológiai testvérei 3–5-ször nagyobb valószínűséggel rendelkeznek az állapottal (25–35%).
 • Az emberek ADHD tüneteinek mértékében mutatkozó különbségek akár 80%-a genetikai különbségeikből adódik.
 • Az ADHD kialakulásában akár 25–44 gén is szerepet játszhat. Azonban ezek közül a kockázati gének közül hány és melyek vesznek részt egy egyéni eset kialakításában, változó.
 • A genetika azt is magyarázhatja, hogy miért társul néhány gyermeknek és serdülőnek  az ADHD mellett más pszichiátriai rendellenessége is.  Az ADHD kockázati génjeit megtalálták olvasási probléma, autizmus spektrum zavar és bipoláris zavarral küzdő gyermekekben, míg más gének jelen vannak oppozicíós zavarban, viselkedési zavarban, sőt nikotinfüggőségben és alkoholizmusban szenvedőkben.
Az ADHD tehát nem egyetlen tényező eredménye, hanem egy összetett genetikai és neurológiai háttérrel rendelkező állapot, amely több különböző gén és környezeti hatás kölcsönhatásából alakul ki.

Question 7

Hogyan diagnosztizálják az ADHD-t?

Accepted Answer

Az ADHD diagnosztizálása több lépésből áll, beleértve a részletes anamnézist, a tünetek értékelését, a neuropszichológiai tesztek felvételét és különböző kérdőívek kitöltését. Gyermekek esetében szülők és tanárok is részt vehetnek a folyamatban.
Folyamata az irányelvek szerint zajlik:
 • Klinikai interjú: A szakember részletes interjút készít a pácienssel, gyakran a családtagokkal is, gyermekek esetén szülőkkel (és pedagógussal)  hogy megismerje a tüneteket, azok súlyosságát, időtartamát és a mindennapi életre gyakorolt hatását.

• Orvosi vizsgálat: Az ADHD diagnózist kizárólag orvos adhatja. Általában az orvos a többi kollegával (pszichológusok) együtt dolgozik és egyeztetik a véleményeket. Az orvosi vizsgálat további célja, hogy kizárjon más, hasonló tüneteket okozó fizikai vagy mentális betegségeket.

• Tünetek felmérése: A diagnózis során a szakember figyelembe veszi a DSM-5 kritériumokat, amelyek alapján az ADHD tünetei értékelhetők. Ezek közé tartoznak a figyelemzavar, hiperaktivitás és impulzivitás tünetei, amelyek legalább hat hónapig fennállnak és több környezetben is megjelennek (például otthon és az iskolában).

• Standardizált kérdőívek és skálák: Az ADHD értékelésére szolgáló standardizált kérdőívek és skálák segítenek a szakembereknek a tünetek súlyosságának és gyakoriságának meghatározásában.

• Pszichológiai tesztek:  Kiegészítő pszichológiai tesztek bevonására is sor kerülhet. A neuropszichológiai tesztek pedig a figyelmi és végrehajtó funkciók működését vizsgálják.

Megfigyelés: Gyermekeknél előfordulhat, hogy a szakember közvetlen megfigyelést végezhet az óvodában vagy iskolában hogy lássa, hogyan jelentkeznek a tünetek különböző környezetekben.

Question 8

Miért fontos a diagnózis?

Accepted Answer

Az ADHD diagnózis fontos számos okból:

1. Megértés és kezelés: A diagnózis lehetővé teszi az egyén és családja számára, hogy megértsék a viselkedési kihívásokat és nehézségeket, amelyekkel az ADHD-vel élő személy szembesül. Ez lehetővé teszi a megfelelő kezelési lehetőségek keresését és alkalmazását, amelyek javíthatják az életminőséget és a mindennapi funkcionálást.
2. Segítségnyújtás az iskolában és a munkahelyen: Az ADHD diagnózis segíthet az iskolai vagy munkahelyi környezetben az egyéni szükségletek és kihívások megértésében és kezelésében. Ez lehetővé teszi az egyén számára, hogy jobban kihasználja képességeit és potenciálját.
3. Elkerülhetők a téves diagnózisok: Az ADHD-t sok más problémával, például szorongással, depresszióval vagy tanulási nehézségekkel összetéveszthetik. A pontos diagnózis elengedhetetlen a megfelelő kezelés meghatározásához és az egyéni szükségleteknek megfelelő támogatás biztosításához.
4. Megelőzés: Az ADHD korai felismerése és kezelése segíthet csökkenteni az esetleges további problémák kialakulásának kockázatát.
5. Tudatosság növelése: Az ADHD diagnózisa lehetőséget teremt a társadalom számára, hogy jobban megértsék ezt a rendellenességet, csökkentsék a stigmatizációt és növeljék a tudatosságot az ADHD-val élő emberek igényeiről és kihívásairól.

(Ki) Milyen szakember állíthat fel ADHD diagnózist?

Az ADHD diagnózisát pszichiáter állítja fel különböző szakemberek közreműködésével, akik képzettek a mentális és viselkedési zavarok felismerésében. Az ADHD diagnosztizálásához gyakran szükség van több szempont figyelembevételére, beleértve az orvosi, pszichológiai és viselkedési vizsgálatokat. Az alábbi szakemberek különböző eszközökkel és megközelítésekkel járulhatnak hozzá az ADHD diagnózis felállításához:

1. Pszichiáter
A pszichiáter egy orvos, aki a mentális betegségek diagnosztizálására és kezelésére specializálódott. A pszichiáter tudja felállítani az ADHD diagnózisát, valamint szükség esetén gyógyszeres kezelést is felírhat. A pszichiáter gyakran a leginkább ajánlott szakember az ADHD diagnosztizálására, különösen, ha gyógyszeres kezelésre is szükség van.

2. Pszichológus, klinikai pszichológus
A klinikai pszichológusok pszichológiai értékelésekkel, tesztekkel és beszélgetésekkel tudják vizsgálni az ADHD-t. Nem írhatnak fel gyógyszereket, de terápiát és viselkedésterápiát kínálhatnak a tünetek kezelésére. Ők a viselkedésbeli és kognitív zavarok kezelésére szakosodtak.

3. Gyógypedagógus
A gyógypedagógusoknak fontos szerepük van az idegrendszer fejlődésének ADHD-specifikus jellemzőinek szűrésében, azok vizsgálatában, valamint később ezek korrigálásában egyaránt.

4. Háziorvos  
Egyes esetekben a háziorvos is felismerheti az ADHD tüneteit és irányíthatja a pácienst megfelelő szakemberhez.

Az ADHD diagnózisa átfogó értékelést igényel, amely tartalmazhat interjúkat, kérdőíveket, viselkedésfigyelést és pszichológiai teszteket is. A diagnózis felállítása után a kezelési terv egyéni igényekhez igazodik, és magában foglalhat gyógyszeres kezelést, viselkedésterápiát vagy életmódbeli változtatásokat.

Question 9

Létezik-e államilag támogatott ADHD kivizsgálás?

Accepted Answer

Igen!

Question 10

Hogyan kezelhető az ADHD?

Accepted Answer

Az ADHD kezelése történhet gyógyszeres és nem gyógyszeres kezeléssel, az irányelvek szerinti javaslat a kettő kombinációja. A nem gyógyszeres kezelések közé tartozik az ADHD specifikus terápia, kognitív viselkedésterápia, edukáció, viselkedésterápia, környezeti tényezők változtatása vagy akár a pedagógusok bevonása a folyamatba. Magyarországon jelenleg két ADHD gyógyszer törzskönyvezett, mely gyermekek és felnőtteknek egyaránt alkalmazható. Kiemelten kérjük, hogy a gyógyszerrel kapcsolatos kérdésekről ne az interneten informálódjanak. Sajnos számos tévhit, félreértelmezés kering, mely az érintettek számára megtévesztő lehet. Minden esetben a kezelőorvosával beszéljen a gyógyszerrel kapcsolatos kérdéseiről.

Question 11

Mi az az ADHD specifikus terápia?

Accepted Answer

Az ADHD specifikus terápiája többféle megközelítést foglal magában, amelyek célja a figyelemzavar, hiperaktivitás és impulzivitás tüneteinek csökkentése, valamint az életminőség javítása. Az ADHD kezelése általában multimodális, vagyis több módszer együttes alkalmazását jelenti, amelyek lehetnek gyógyszeres, pszichológiai és viselkedésterápiás megközelítések egyaránt. A legfontosabb kezelési formák a következők:

1.Gyógyszeres kezelés
A gyógyszeres kezelést mindig pszichiáter írja fel és figyeli, mivel fontos a pontos dózis beállítása, valamint a mellékhatások kezelése.

2. Viselkedésterápia
A viselkedésterápia az ADHD specifikus tüneteinek (impulzív viselkedés, figyelemzavar, szervezetlenség) kezelésére irányul. Célja, hogy a személy olyan stratégiákat sajátítson el, amelyekkel hatékonyabban tudja kezelni a mindennapi helyzeteket.

3. Kognitív viselkedésterápia (CBT)
A kognitív viselkedésterápia (cognitive behavioral therapy, CBT) különösen serdülők és felnőttek esetében hasznos. Ez a terápia a negatív gondolatminták felismerésére és megváltoztatására fókuszál, és segít abban, hogy a személy hatékonyabb stratégiákat alakítson ki a mindennapi élet kihívásainak kezelésére. A CBT segítséget nyújthat a figyelem fokozásában, a szervezési készségek fejlesztésében, és a stressz csökkentésében.

4. Szervezési és időgazdálkodási technikák
Az ADHD-val élők számára gyakran problémát jelent a feladatok megszervezése és az idő hatékony beosztása. Mindezek fejlesztésének érdekében speciális tanácsadás és tréning áll rendelkezésre az érintettek számára.
   
5. Szülőtréning (gyermekek esetében)
Gyermekek esetében a szülőknek is fontos szerepük van a terápia sikerében. A szülőtréning abban segít, hogy a szülők jobban megértsék a gyermekük viselkedését, illetve hatékony eszközöket ad nekik a gyermek viselkedésének irányítására. A szülők megtanulják, hogyan alkalmazzák a pozitív megerősítést, és hogyan kezeljék a problémás helyzeteket.

6. Család- és párterápia
Az ADHD nemcsak az egyén életére van hatással, hanem a családi és párkapcsolati dinamikára is. A terápia segíthet a kapcsolatok harmonikusabbá tételében, valamint javíthatja a kommunikációt a családtagok vagy a partner között.

7. Oktatási és munkahelyi támogatás
Az ADHD-val küzdők gyakran speciális támogatást igényelnek az iskolában vagy a munkahelyen. 
  
8. Életmódbeli változtatások
Az életmódbeli tényezők is segíthetnek a tünetek kezelésében, mint például a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, vagy a kielégítő alvás.

9. Mindfulness és relaxációs technikák
A mindfulness (tudatos jelenlét) technikák és relaxációs gyakorlatok, például meditáció, segíthetnek az ADHD-val élőknek abban, hogy jobban kontrollálják a figyelmüket és kezeljék az impulzivitásukat.

Az ADHD kezelése mindig egyénre szabott, és gyakran több módszer kombinálása vezet a legjobb eredményekhez. Az ADHD specifikus terápiája célzottan segít abban, hogy az egyén jobban kezelje a mindennapi kihívásokat, és javítsa az életminőségét.

Question 12

Mi az a viselkedésterápia?

Accepted Answer

A viselkedésterápia a helytelenül rögzült viselkedések korrigálását szolgálja, így az ADHD specifikus tüneteinek (impulzív viselkedés, figyelemzavar, szervezetlenség) kezelésére is gyakran alkalmazzák. Célja, hogy az ADHD-s személy olyan stratégiákat sajátítson el, amelyekkel hatékonyabban tudja kezelni a mindennapi helyzeteket.
A viselkedésterápia többek között az alábbi eszközökkel dolgozik:
   - Pozitív megerősítés: A jó viselkedés jutalmazása, amely segít a kívánt viselkedés megerősítésében.
   - Problémamegoldás fejlesztése: Az ADHD-val küzdő egyének gyakran küzdenek a szervezéssel, így a viselkedésterápia segíthet a feladatok lebontásában és a problémamegoldó képesség javításában, a napi és heti rutinok kialakításában.
   - Impulzuskontroll technikák: Olyan stratégiák tanítása, amelyek segítenek az impulzív döntések és cselekedetek kontrollálásában.

Question 13

Mi az a kognitív viselekedésterápia?

Accepted Answer

A kognitív viselkedésterápia (cognitive behavioral therapy, CBT) különösen serdülők és felnőttek esetében hasznos. Ez a terápia a negatív gondolatminták felismerésére és megváltoztatására fókuszál, és segít abban, hogy a személy hatékonyabb stratégiákat alakítson ki a mindennapi élet kihívásainak kezelésére. A CBT segítséget nyújthat a figyelem fokozásában, a szervezési készségek fejlesztésében, és a stressz csökkentésében.

Question 14

Melyek a ma Magyarországon elérhető gyógyszerek, amiket ADHD kezelésére alkalmaznak?

Accepted Answer

Az ADHD gyógyszeres kezelésében két fő gyógyszercsoport használatos:

Stimulánsok: A leggyakrabban felírt gyógyszerek az ADHD kezelésére. Ezek az agy dopamin- és noradrenalin-szintjének növelésével javítják a figyelmet és a koncentrációt, valamint csökkentik a hiperaktivitást és impulzivitást. A Magyarországon forgalomban lévő stimuláns gyógyszer a Ritalin.
Nem stimuláns gyógyszerek: Ezeket akkor használják, ha a stimulánsok nem hatékonyak vagy mellékhatásokat okoznak. Magyarországon elérhető, nem stimuláns gyógyszer a Bitinex és a Strattera.
   A gyógyszeres kezelést mindig pszichiáter írja fel és figyeli, mivel fontos a pontos dózis beállítása, valamint a mellékhatások kezelése.

Question 15

Miben segítenek a gyógyszerek?

Accepted Answer

Az ADHD-s gyógyszerek az agyban zajló kémiai folyamatokat befolyásolják, hogy javítsák a figyelmet, koncentrációt, és csökkentsék a hiperaktivitást és impulzivitást. Az ADHD-val küzdő embereknél gyakran az agyban lévő neurotranszmitterek, különösen a dopamin és a noradrenalin szintje eltér a normálistól. Ezek a vegyi anyagok fontos szerepet játszanak a figyelem, a motiváció és az impulzuskontroll szabályozásában.
Az ADHD-s gyógyszerek tehát az agy azon területeire hatnak, amelyek a figyelmet, koncentrációt és impulzuskontrollt szabályozzák. A cél nem az, hogy "megoldják" az ADHD-t, hanem hogy segítsenek a tünetek kezelésében, és ezáltal javítsák az életminőséget. Az eredményesség mértéke személyenként eltérő lehet, és a kezelés gyakran egyéni beállítást igényel, amelyben a gyógyszeres kezelés mellett más terápiák is szerepet kapnak.

Question 16

Az ADHD csak gyermekeket érinti?

Accepted Answer

Nem, az ADHD felnőtteknél is előfordulhat. Bár a tünetek gyakran enyhülnek az életkorral, sok felnőtt továbbra is tapasztalja a figyelemzavart és az impulzivitást. Az ADHD egy élethosszig tartó állapot.

Question 17

Lehet-e sikeres életet élni ADHD-val?

Accepted Answer

Igen, sokan sikeresen kezelik az ADHD-t és teljes életet élnek. A megfelelő kezelés és támogatás segítségével az ADHD-val élők képesek kezelni a tüneteiket és elérni céljaikat.Sőt, az ADHD-val élők gyakran kreatívak és innovatívak, mert másképp gondolkodnak és egyedi megoldásokat találnak problémákra. Sok híres és sikeres ember élt vagy él ADHD-val, ami azt mutatja, hogy a rendellenesség nem akadálya a sikernek és a boldogságnak.

Question 18

Hogyan támogathatom a ADHD-val élő hozzátartozómat?

Accepted Answer

• Tájékozódj minél többet az ADHD-ról, hogy jobban megértsd hatását.
 • Légy türelmes és elfogadó vele
 • Segíts neki a szervezésben és az időbeosztásban.
 • Bátorítsd a kezelési és terápiás lehetőségek igénybevételére.
 • Adj gyakran pozitív visszajelzést és elismerést, hogy erősítsd az önbizalmát.
 • Próbáld minimalizálni a stresszt és a konfliktusokat, mert ezek súlyosbíthatják az ADHD tüneteit.
 • Bíztasd  kreatív tevékenységre, mert sok ADHD-val élő ember különösen tehetséges ezen a területen.
 • Csatlakozz ADHD (közösségi) média csoportokhoz ahol tanácsokat kaphatsz

Szakértői beszélgetések a Youtubeon Kattintás

Érintetteknek

ADHD
Gyerek ADHD
Felnőtt ADHD
Párkapcsolat
ADHD Nőknél
Tudásbázis

Rólunk

Rólunk
Karrier
Kapcsolat
Gyakori kérdések
Vizsgálati helyszínek

ÁSZF
@2025 ADHD Terápia. Minden jog fenntartva

Szakértői beszélgetések a Youtubeon Kattintás

Érintetteknek

ADHD Gyerek ADHD Felnőtt ADHD Párkapcsolat ADHD Nőknél Tudásbázis

Rólunk

Rólunk Karrier Kapcsolat Gyakori kérdések Vizsgálati helyszínek

ÁSZF @2025 ADHD Terápia. Minden jog fenntartva

ADHD
Gyerek ADHD
Felnőtt ADHD
Párkapcsolat
ADHD Nőknél
Tudásbázis

Rólunk
Karrier
Kapcsolat
Gyakori kérdések
Vizsgálati helyszínek

ÁSZF
@2025 ADHD Terápia. Minden jog fenntartva