A felnőttkori ADHD diagnózisa és kezelése
- ADHD Terápia

- 2024. okt. 18.
- 5 perc olvasás
Frissítve: 2024. nov. 13.
Sok ADHD-s felnőtt számára, akik tüneteiket a korai (gyermekkori) években figyelmen kívül hagyják, a diagnózis egyszerre lehet felszabadító és keserédes. Egy elismert pszichoterapeuta, író, akit felnőttként diagnosztizálták, a megkönnyebbülés elsöprő érzését érezte. Szerinte sokan gyászmunkát kell végezzenek, hogy feldolgozzák az ADHD okozta kudarcokat, küzdelmeket.
„Pácienseim és én magam is a diagnózis után azt éltem meg, hogy végre van egy konkrét magyarázat!” – mondta.
Mások számára a diagnózis azonban negatív érzéseket ébreszthet az elveszett lehetőségek miatt, legyen szó az iskolai kudarcról, a karrier megalapozásának nehézségeiről vagy a párkapcsolati problémákról, amelyek az ADHD tüneteik figyelmen kívül és kezeletlenül hagyása miatt merültek fel.

A felnőttkori ADHD diagnózisa
A felnőttkori ADHD diagnosztizálása a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvének (DSM-5) tüneti kritériumai alapján történik.
Az ADHD-nak három altípusát lehet elkülöníteni, és bármelyik típust diagnosztizálhatják felnőtteknél:
Túlnyomórészt hiperaktív-impulzív (ADHD),
Túlnyomórészt figyelemhiányos (korábban ADD) és
Kombinált megjelenési forma
A hiperaktivitás nélküli figyelemzavar esetében a nyugtalanság inkább belső feszültségként jelentkezik, és nem feltétlenül mutatkozik meg olyan egyértelműen kifelé. Sok ADHD-s gyereket figyelmen kívül hagynak, akik a túlnyomóan figyelemhiányos típusba tartoznak mert a viselkedési problémák nagyobb figyelmet kapnak. A figyelemhiányos típus ugyanis inkább álmodozik az órán, feledékeny, szétszórt és mivel nem zavarja környezetét hiperaktív viselkedésével, tüneteik könnyen észrevétlenek maradhatnak így csak felnőttként kezdik el a vizsgálati folyamatot.

Ez különösen igaz a lányokra, mivel az ADHD-t gyakrabban diagnosztizálják és kezelik a fiúknál, mint a lányoknál a tünetek megjelenésében mutatkozó különbségek miatt. Viszont felnőttkorra ez az arány kiegyenlítődik!
A Felnőttkori ADHD tüneti felmérésének folyamata:
A felnőttkori ADHD tüneti felmérése a következő lépéseket foglalja magába egy felnőttkori ADHD-ban jártas szakember segítségével:
Klinikai interjú: A klinikai interjú célja más, gyakran összefüggő állapotok kizárása.
Családi, orvosi és tüneti előzmények felmérése: A szakember anamnézist/interjút készít a pácienssel a családi, orvosi és tüneti előzményekről, különös tekintettel a gyermekkorra.
ADHD-értékelő skálák kitöltése: Az ADHD tüneteinek felmérése érdekében a páciens és/vagy az általa ismert személyek ADHD-értékelő skálákat töltenek ki.
Neuropszichológiai tesztek: A figyelmi funkciók vizsgálatára javasolt neuropszichológiai tesztek felvétele.
Pszichiátriai diagnosztika: A pontos diagnózis érdekében pszichiátriai értékelés is szükséges.
A teljes körű értékeléshez általában több vizsgálatra is szükség lehet.
A tüneteknek 12 éves kor előtt kell megjelenniük ahhoz, hogy ADHD-ról beszélhessünk. Ez bonyolultabbá teszi a felnőttek diagnosztizálását, mivel a folyamat során idővonalat kell felállítani arról, hogy mikor jelentek meg először a tünetek. A páciensekkel való beszélgetés során hasznos lehet a régi füzetek átnézése, ahol az olyan megjegyzések, mint „Nehezen figyel az órán”, „Gyakran otthon felejti a házi feladatot” segíthetnek megtudni, hogy mikor kezdtek megjelenni a tünetek. Javasolt úgynevezett heteroanamnézist felvenni, szülővel vagy házastárssal, aki segít a gyermekkori tünetjegyek felidézésében vagy a jelenlegi élethelyzet problémáinak leírásában.
További diagnosztikai kritérium, hogy a tünetek az élet legalább két területén problémát okoznak és a tünetek legalább 6 hónapja fennállnak, melyek más kórképpel nem magyarázhatóak.
Felnőtt ADHD kezelése
A felnőttkori ADHD legjobb kezelése a terápia és a gyógyszeres kezelés kombinációja. A felnőtteknek arra kell számítaniuk, hogy szorosan együtt kell működniük orvosukkal a gyógyszeres kezelés és az adagolás beállítása érdekében, és meg kell találniuk a megfelelő ADHD-kezelési kombinációt a tünetek enyhítésére.

Felnőtt ADHD gyógyszeres kezelés
Az ADHD kezelésére két fő gyógyszeres megoldás létezik:
Stimulánsok
Nem stimulánsok
Azon gyermekek, serdülők, illetve felnőttek esetében, akiknél gyógyszeres terápia szükségessége merül fel (középsúlyos ADHD, amennyiben nem reagál nem-gyógyszeres kezelésre, illetve súlyos ADHD [hiperkinetikus zavar]), a szakmai ajánlások alapján elsőként választható szerek az alkalmazási előírásuknak megfelelően az atomoxetine, a dexamfetamine és a metylphenidate. Hazánkban az atomoxetine és a metylphenidate van törzskönyvezve.
Stimuláns gyógyszerek felnőttkori ADHD kezelésére
A stimulánsok a felnőttkori ADHD első vonalbeli farmakológiai kezelésének számítanak.
Jelenleg Magyarországon a dopamin és noradrenalin visszavétel gátló pszichostimuláns kezelésként a rövid és hosszú hatású methylphenidát érhető el:
A rövid hatású methylphenidát kezelés hatására az ADHD tünetei viszonylag gyorsan mérséklődnek, hátrányai között említhető a rövid hatásidőtartam (4–6 óra).
A hosszú hatású methylphenidate hatása 8–10 órára tart ki.
Magyarországon jelenleg forgalomban lévő methylphenidát a Ritalin.
Nem stimuláns gyógyszerek felnőttkori ADHD kezelésére
Szelektív noradrenalin visszavétel gátló, nem-stimuláns kezelésként az atomoxetine érhető el, mely hatévesnél idősebb ADHD diagnózisú gyermekek/serdülők és felnőttek kezelésére ajánlott. A vizsgálatok alapján az atomoxetine biztonságos és jól tolerálható.
Magyarországon jelenleg nem stimuláns gyógyszerként a Bitinex érhető el.
Felnőtt ADHD terápia
A gyógyszeres kezelés mellett fontos a nem gyógyszeres terápiák alkalmazása is. A legtöbb felnőtt ADHD-s személy a gyógyszeres kezelés hatására a tünetek csökkenését tapasztalja, de sokan továbbra is küzdenek a munkával, a mindennapi feladatokkal vagy az alacsony önbecsüléssel, ami a figyelemhiányos zavarral töltött életükből adódik.
Az ADHD gyógyszeres kezelése szabályozza a központi idegrendszert, de nem tanít képességeket. Az irányelvek szerint a leghatékonyabb gyógymód az úgynevezett multimodális kezelés, azaz a gyógyszeres kezelés kiegészítése a nem gyógyszeres kezeléssel, terápiákkal.
A leggyakoribb terápiák közé tartozik a(z):
Kognitív viselkedésterápia (CBT): A CBT a végrehajtó működés nehézségeinek kezelésére összpontosít, mint például az időgazdálkodás, a szervezési készségek, az impulzuskontroll és az érzelmi önszabályozás.
Dialektikus viselkedésterápia (DBT): Az érzelmek egységként való kezelését segíti, az érzelemszabályozás javítását célozza.
Pszichoedukáció, életvezetési tanácsadás.
Az ADHD-s felnőttek számára az életmódbeli változtatások is jelentős hatással lehetnek tüneteik kezelésére. A megfelelő alvás, rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás és bizonyos kiegészítők szedése (például vas, cink, magnézium) javíthatják a tüneteket.
Ezek a terápiák és beavatkozások az ADHD-ról szóló oktatással kombinálva segíthetnek a felnőtteknek felismerni azokat a helyeket, ahol az ADHD tünetei nehézségeket okoznak az életükben, és segíthet a felnőtteknek megérteni önmagukat és javítani életminőségüket. A megfelelő diagnózis és kezelés kulcsfontosságú az érintettek mindennapi életének megkönnyítéséhez és sikerességéhez.

Életmódváltások és természetes gyógymódok felnőttkori ADHD esetén
A környezeti tényezők nagy szerepet játszanak a felnőttek ADHD-s tüneteik súlyosságában.
Az ADHD-s felnőttek pozitívan befolyásolhatják tüneteiket az életmódbeli tényezők módosításával, mint például:
Alvás: Az alvásproblémák gyakoriak az ADHD-s felnőttek körében. A megfelelő pihenés (7–9 óra alvás minden éjszaka) pozitív hatással van az ADHD-s agyra és működésre, és segíthet a tünetek kezelésében.
Testmozgás: Tanulmányok szerint a testmozgás is pozitív hatással van, továbbá a mindfulness és a meditációs tevékenységek szintén segíthetnek a tünetek szabályozásában.
Diéta: Mindenki számára előnyös az egészséges táplálkozás, és ez vonatkozik az ADHD-s felnőttekre is, akik közül sokan saját bevallásuk szerint jobban kezelik a tüneteket, ha kiegyensúlyozott étrendet tartanak fenn.
Kiegészítők: A vas, a cink és a magnézium gyakran természetes módon alacsony az ADHD-s embereknél. Sok ADHD-s személy szedi ezeket kiegészítők formájában, bár az előnyökkel kapcsolatos kutatások nem meggyőzőek. A melatonin szintén segíthet az alvási nehézségeken.
Az ADHD-ra számos természetes gyógymód is létezik, amelyek segíthetnek a tünetek enyhítésében, de nem helyettesítik a multimodális kezelést.
Hivatkozások:
Fairbank, R. (2023). An ADHD diagnosis in adulthood comes with challenges and benefits. Monitor on Psychology, 54(2).
Rodgers, A., Kalyn, W. (2020). Adult ADHD: A Guide to Symptoms, Signs, and Treatments. https://www.additudemag.com/adhd-in-adults/ (Megtekintés: 2023. 10. 22.)
2020. EüK. 19. szám EMMI szakmai irányelv 1. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a hiperkinetikus zavar (figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar) kórismézéséről, kezeléséről és gondozásáról
A honlapon megjelenő információk módosulhatnak. Valamennyi honlapon található információ kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A honlapon található információ nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. A honlap és a tartalom használata, a honlapunkon közölt bármely információra való hagyatkozás kizárólag saját felelősségére történik.













Hozzászólások