Stimulánsok, függőség és terápia: az ADHD-kezelés valósága

Diagnózis vagy félrediagnosztizálás? Függőség vagy figyelemzavar? Az ADHD-kezelés kihívásai felnőttkorban

Mi történik, ha valaki ADHD-val él – de nem tud róla, és csak évek múltán derül ki? És mi történik akkor, ha közben már alkohol- vagy drogfüggőséggel is küzdött? Az ADHD diagnózisa ritkán egyértelmű, főleg felnőttkorban. A figyelemzavar, impulzivitás, nyugtalanság mögött sok minden más is állhat – vagy ezek társulhatnak is az ADHD-hoz. Ebben a részben Dobribán András pszichológus vendége Dr. Sörédi Pál, pszichiáter-addiktológus, aki több évtizedes tapasztalattal segít eligazodni a diagnosztika és a kezelés útvesztőiben.

 Függőség vagy figyelemzavar?

1. A diagnosztikai mélyvíz: miért nem elég egy online teszt?

A felnőtt ADHD diagnosztizálása messze több annál, mint egy kérdőív kipipálása. Dr. Sörédi Pál szerint tévhit, hogy a diagnózis gyors és egyszerű: valójában egy rétegzett, alapos pszichiátriai kivizsgálást igényel. Ez magában foglalja a gyermekkori működés, a családi előzmények és az iskolai évek történetének feltárását, valamint azt, hogy az érintett milyen nehézségekkel küzd a jelen életében. Egy diagnózis nem célszerű megfigyeléseken, hanem összetett, egymást átfedő tényezők elemzésén alapul.

2. "ADHD-s vagyok" – vagy mégis valami más?

Sokan felnőttként kezdenek gyanakodni, hogy ADHD-val .élnek De a figyelemzavar, impulzivitás és belső nyugtalanság mögött gyakran más pszichiátriai vagy testi probléma áll: szorongás, depresszió, bipoláris zavar, például, vagy  alvási apnoé, pajzsmirigy zavar. A kép bonyolultabbá válik, ha az ADHD valóban fennáll, de ezekkel társul. A differenciáldiagnosztika ebben az esetben nemcsak hasznos, hanem elengedhetetlen. Rossz kiindulópont ugyanis rossz kezelési terv következik.

3. Amikor a szerhasználat a tünetek részévé válik

Az ADHD-s felnőttek körében gyakoribbak a szenvedélybetegségek. Ez nem véletlen. A strukturálatlanság, az impulzivitás és az érzelemszabályozási nehézségek gyakran vezetnek ahhoz, hogy valaki alkohollal, marihuánával, benzodiazepinekkel vagy más szerekkel próbálja kompenzálni az ADHD-ból fakadó belső feszültséget. Ez azonban torzítja a diagnosztikai képet, és tévútra viheti a kezelést. Ráadásul maga a szerhasználat is kiválhat ADHD-szerű tüneteket.

4. Kettős diagnózis: mit kezeljünk előbb?

Ha egy személynél egyszerre áll fenn ADHD és egy addiktológiai kórkép, kulcskérdéssé válik a sorrend. Dr. Sörédi szerint a pszichiátriai és testi stabilitás megelőzi az ADHD-kezelést: előbb a szorongásos állapotot, depressziót, szenvedélybetegséget kell kezelni, csak utána léphetünk be a stimuláns hatású szerek világába. Ez nem halogatás, hanem felelősségteljes orvosi gondolkodás: az ADHD-gyógyszerek működéséhez stabil alapállapot kell.

5. Stimuláns gyógyszer egy volt függőnek?

Elsőre ijesztőnek tűnhet, hogy egy korábban drog- vagy alkoholfüggő ADHD-s stimuláns hatású szert kapjon. Azonban – ahogy a svéd kutatások is mutatják – a szakszerűen beállított, szigorúan kontrollált ADHD-kezelés csökkenti a visszaesés esélyét. A kulcs: a beteg ne az örömszerzést, hanem a funkciójavulást lássa a gyógyszerben. A páciensnek, aki megtanulja elfogadni, hogy nem élvezni, hanem működni fog általa jobban, van esélye a valódi előrelépésre.

6. A terápia nem körítés – hanem kulcs

Az ADHD multimodális kezelése azt jelenti, hogy a gyógyszer mellett helye van a pszichoterápiának, pszichoedukációnak, kognitív stratégiák tanulásának,és egyéb támogató módszereknek. A gyógyszer segít a működés javításában, de nem tanít meg arra, hogyan építsük át a napi rutinunkat, hogyan csökkentsük a halogatást, vagy hogyan küzdjük le az ADHD-soknál gyakori belső kritikus hangot. Ezekhez a tartós változáshoz terápiás támogatás kell.

7. Van élet a diagnózis után – pozitív forgatókönyvek

A megfelelő diagnózis és kezelés nemcsak a tünetek enyhítését jelenti, hanem visszaadja az érintetteknek az irányítás érzését. Az epizódban elhangzott példák is mutatják: van, aki visszatér a munkájához, befejezi tanulmányait vagy stabil kapcsolatban tud élni. Ezek nem elszigetelt esetek, hanem bizonyítékai annak, hogy a jól vezetett kezelés hatékony, és az ADHD nem egy végzet, hanem egy működési minta, amit lehet és érdemes is tanulni, kezelni.

8. Konklúzió: amikor két diagnózis nem kétszeres teher, hanem kétszeres lehetőség

Az ADHD és a függőség egyenként is komoly terheket jelenthet, együtt pedig különös figyelmet igényelnek. De a megfelelő diagnózis, a jól felépített kezelési terv és a szakmai támogatás segíthet abban, hogy az érintettek ne elkerüljék a nehezebb kérdéseket, hanem szembenézzenek velük. Mert a gyógyulás és fejlődés nem ott kezdődik, ahol minden rendben van – hanem ott, ahol végre elkezdjük komolyan venni, ami nincs.

🎧 Ha szeretnél még többet tudni az ADHD-ról, látogass el az www. adhdterapia.hu oldalra – cikkek, eszközök és segítség egy helyen.

🤝 A műsor együttműködő partnere az Orenda Pszichológiai Központ – ahol biztonságban kérdezhetsz.