Amikor a ingerkeresés találkozik az állandóság iránti vággyal – az ADHD és az autizmus együttállása (AUDHD)

Az ADHD és az autizmus együttállása

🧠 Két világ, egy idegrendszer

Az ADHD és az autizmus sokáig kizárta egymást a diagnosztikában. Egészen 2012-ig nem volt lehetséges hivatalosan mindkét diagnózist egyszerre kimondani – pedig a valóság már régen rácáfolt a szakmai dogmákra. A tapasztalat ma egyértelmű: az ADHD-sok körülbelül 15%-a autista is, az autisták harmada pedig ADHD-val is él.

Ez az együttállás az utóbbi években külön nevet is kapott: AuDHD. Egy olyan idegrendszeri működés, ahol az újdonságkeresés és a rendszerigény, a hiperfókusz és a túlérzékenység folyamatosan ütközik – és ahol a legnagyobb kihívás nem a „betegség”, hanem az önazonos működés megtalálása.

⚙️ Két eltérő logika, egy testben

Az ADHD-s agy teljesítménye érdeklődésfüggő: ha valami izgalmas, az érintett szinte szárnyal – ha viszont monotonná válik, hirtelen elapad az energia.

Ezzel szemben az autista agy rendszerben gondolkodik: szereti a kiszámíthatóságot, a részleteket, és biztonságot nyer abból, ha a világ strukturált és érthető.

Amikor ez a két működés egy emberben találkozik, létrejön a „két lábon járó ellentmondás”:

• egyszerre vágyik az újdonságra és menekül a túl sok inger elől,

• képes tökéletes rendszereket alkotni, de nehezen tartja fenn a motivációt,

• rövid távon hiperproduktív, hosszú távon pedig kimerül.

Ezek az ellentétek nem gyengeséget, hanem egyedi idegrendszeri szerveződést tükröznek – de felismerés nélkül gyakran vezetnek szélsőséges hullámzásokhoz, bűntudathoz és önvádláshoz.

🧩 A maszkolás ára: amikor az alkalmazkodás felőröl

Az AuDHD egyik legnagyobb csapdája a maszkolás – az a láthatatlan, folyamatos erőfeszítés, amellyel az érintett megpróbál megfelelni a neurotipikus elvárásoknak.

Gyerekkorban ez gyakran abból fakad, hogy a környezet „nevelési problémaként” vagy „különcségként” értelmezi a másságot. A gyerek pedig, hogy elfogadják, fokozatosan megtanulja elrejteni azokat a viselkedéseket, amelyekre negatív reakciót kapott.

Ez az önkorrekció azonban felnőttkorra súlyos pszichés terhet jelenthet:

• állandó szorongás és teljesítménykényszer,

• érzelmi kimerülés és önbizalomvesztés,

• a „nem vagyok elég jó” érzés krónikussá válása.

A maszkolás gyakran vezet depresszióhoz, kiégéshez vagy szociális visszahúzódáshoz, és elválasztja az embert saját autentikus működésétől. Dr. Ferencz Ákos szerint ez az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a diagnózis után sokan egyszerre élnek meg megkönnyebbülést és gyászt: megértik, miért volt nehéz a világ, de szembesülnek azzal is, mennyi energiát égettek el az alkalmazkodásra.

💊 Kezelés: amikor a stimuláns segít tisztábban látni

A két állapot közül jelenleg csak az ADHD rendelkezik gyógyszeres kezeléssel – az autizmus tüneteire nincs gyógyszeres kerelés.Ugyanakkor az ADHD tüneteinek enyhítése gyakran a teljes működést stabilizálja, és lehetővé teszi, hogy az autisztikus vonások is jobban kirajzolódjanak.Érdekesség, hogy a stimuláns gyógyszerek hatására néha nem csökken, hanem láthatóbbá válik az autisztikus oldal – hiszen az ADHD-szintű szétszórtság csökkenésével a részletfókusz, a speciális érdeklődés vagy az érzékenység hangsúlyosabbá válik.Ez nem visszalépés, hanem a valódi működés felszínre kerülése.

A gyógyszeres terápia mellett gyakori, hogy szükség van pszichoterápiás vagy életmódbeli támogatásra, különösen a társuló szorongásos és hangulati zavarok kezelésében.

🕰️ Struktúra, rutin, alvás – a stabil működés alappillérei

Az AuDHD egyik kulcsszava a struktúra. Az agy, amely hajlamos a túlterhelődésre, csak akkor tud egyensúlyban maradni, ha kiszámítható keretek között működik.Dr. Ferencz szerint a legjobb terápia gyakran nem bonyolult, hanem következetes:

• rögzített napi ritmus és alvási rend,

• feladatlisták és részletes időbeosztás,

• rendszeres fényexpozíció reggel és mozgás a nap elején,

• esti lecsendesedés – fény, zaj és képernyő minimalizálása.

Az alvásproblémák különösen gyakoriak: sok érintett „éjszakai bagoly”, akinek biológiai órája eltolódott. Az alváshigiéné tudatos javítása – stabil ébredési idő, reggeli fény, szabályos étkezés – kulcsfontosságú a figyelem, a hangulat és az önszabályozás szempontjából is.

💬 A diagnózis mint önismereti fordulópont

Sokan félnek attól, hogy a diagnózis „megbélyegzi” őket – valójában éppen az ellenkezője történik.A felismerés magyarázatot és feloldozást ad: hogy nem lustaságról, nem akaratgyengeségről, hanem egy másféle idegrendszeri huzalozottságról van szó.A diagnózis utáni időszak azonban nemcsak megkönnyebbülés, hanem gyászmunkát is hozhat – hiszen újra kell értelmezni a múltat, a kudarcokat, a kapcsolatokat és az önképet. De a megértés után megnyílik az út az önazonos élet felé: amikor az ember már nem a hiányait, hanem az erősségeit szervezi középpontba.

🎧 Ha érdekel, hogyan lehet felismerni és kezelni az ADHD és autizmus együttállását, hallgasd meg az ADHD Kalauz 5. epizódját, amelyben Dobribán András pszichológus és Dr. Ferencz Ákos pszichiáter beszélgetnek az AUDHD valódi természetéről.

🤝 A műsor szakmai partnere: Orenda Pszichológiai Központ – ahol biztonságban kérdezhetsz.