Az ADHD-s agy működésének megértése

Az ADHD-val kapcsolatos viselkedések mögött rejlő mechanizmusok megismerése mélyebb megértést nyújthat, hogy miért élik meg az érintettek másképp a mindennapokat.

Az agy eltérő szerveződése kihívások elé állíthat a figyelem, a tervezés és a végrehajtó funkciók terén. Fontos felismerni és elfogadni az egyediséget, és ha szükséges, szakember segítségét kérni a mindennapi boldoguláshoz.

Az ADHD-val kapcsolatos viselkedések mögött rejlő mechanizmusok megismerése mélyebb megértést nyújthat, hogy miért élik meg az érintettek másképp a mindennapokat. Az agy eltérő szerveződése kihívások elé állíthat a figyelem, a tervezés és a végrehajtó funkciók terén. Fontos felismerni és elfogadni az egyediséget, és ha szükséges, szakember segítségét kérni a mindennapi boldoguláshoz.

Az ADHD megértése

Az ADHD:  

Az ADHD (Attention Deficit Hyperactivity Disorder) a leggyakoribb neurodevelopmentális rendellenességek közé tartozik, amely figyelemzavarral, hiperaktivitással és impulzivitással jár. Ez az állapot az agy működési mechanizmusának egy sajátos formája, amely jelentős hatást gyakorol az egyén figyelmére, munkavégzésére és a környezetre adott reakcióira.

Az ADHD-val küzdők esetében az agy különböző területei, mint például a prefrontális kéreg, a limbikus rendszer és a bazális ganglionok, eltérő módon működnek, ami befolyásolja a végrehajtó funkciókat, az érzelmi szabályozást és a motoros készségeket.

Ennek eredményeként az érintettek nehezebben tudnak koncentrálni, szervezettek maradni és kontrollálni impulzusaikat, ami kihívásokat jelenthet a mindennapi életben és a munkavégzés során

Az ADHD hatása a viselkedésre: Mivel az ADHD leginkább a végrehajtó funkciókra hat, amelyek magukban foglalják a munkamemóriát, az érzelmi kontrollt és a problémamegoldást. Ezek a készségek elengedhetetlenek a mindennapi tevékenységek során, mint például az időgazdálkodás, szervezettség és tervezés.

Az agy működésének háttérváltozásai

Az ADHD-s agy gyenge kapcsolatokkal rendelkezik a különböző agyi hálózatok között. Az agyi szkennelések azt mutatják, hogy az ADHD-s agyak hálózataiban a kapcsolatok fejletlenek, ami arra utal, hogy problémák vannak a neuronok közötti kapcsolatok, az úgynevezett axonok minőségével. A kapcsolatgyengeség magyarázhatja az ADHD-val élők figyelmetlenségét, impulzivitását és érzelmi szabályozási problémáit. Az ADHD-s agy lassabban érik, mint a neurotipikus agy.

Ez azt jelenti, hogy az ADHD-s agy lassabban és kevésbé hatékonyan dolgozza fel az információkat. A  kisagy működése károsodhat, ami hozzájárulhat a motoros válaszok gátlásának nehézségeihez. Ez motoros hiperaktivitásként vagy ügyetlenségként jelentkezhet.A kutatások kiemelik, hogy a kisagy és a prefrontális kéreg kapcsolata kulcsfontosságú a motoros és kognitív funkciók összehangolásában. Ha ez a hálózat fejletlen vagy nem működik hatékonyan, az az ADHD-ban gyakran megfigyelhető motoros gátlási kihívásokhoz vezethet. Ez magában foglalja a finommotoros készségek, például a kézírás, és a pontos időzítést és koordinációt igénylő durva motoros tevékenységek, például a sportolás problémáit.

Önmagunk megértése: 

Az ADHD mélyebb megértése segíthet elfogadni és megérteni saját viselkedési különbségeinket. Nem szabad hibásnak vagy különcnek éreznünk magunkat, hiszen agyunk eltérő működése természetes és része egyedi személyiségünknek.

Mindennapi kihívások ADHD-val

1. Állandó jelenben élés: Az ADHD-val küzdők számára a világ egy folytonos jelen, ahol a múlt, jelen és jövő összekeveredik. Ez megnehezíti a múltbéli tapasztalatokból való tanulást és a jövőre vonatkozó tervezést.

2. Nehezen követhető lépések: Az ADHD-s agy számára kihívást jelent a tervezés és a teendők sorba rendezése. Gyakran érezheted, hogy szétszórtan próbálsz dolgozni, és nehéz hosszabb távon koncentrálni egy feladatra.

3. Állandó túlterheltség érzése: Az ADHD-val élők intenzíven élik meg mindennapjaikat, és nehezen tudnak koncentrálni, kivéve ha valami igazán leköti őket. Ez gyakran vezet félbehagyott feladatokhoz és állandó figyelemelterelődéshez.

4. Szenzoros információk feldolgozása: Az ADHD-s agy nehezen szűri ki a szenzoros információkat, így minden ingert nehéz lehet kezelni.

5. Halogatás és produktivitási nehézségek: Az ADHD gyakran összefügg a halogatással és gyenge produktivitással, mivel nehezen kezdenek neki a feladatoknak, és gyakran csak a határidő közeledtével aktivizálódnak.

6. Befejezetlen feladatok: Az ADHD-val élők gyakran szenvednek attól, hogy nem tudják befejezni a dolgokat, amelyek nem érdeklik őket. Ugyanakkor, ha valami leköti őket, rendkívül elkötelezettek lehetnek és hajlandók minden energiájukat beleadni.

7. Állandó mozgásigény: Az ADHD nemcsak figyelemzavarban, hanem gyakran fizikai nyugtalanságban is megnyilvánul, ami megnehezíti a koncentrációt és a nyugodt alvást.

8. Rendezetlenség: Az ADHD-s agy rendszerezési nehézségei gyakran kaotikus környezetet eredményeznek, ahol nincs rendszer a dolgok között.

9. Memória problémák: Például, nehézségei lehetnek azzal, hogy emlékezzenek arra, hova tettek egy tárgyat. Mivel folyamatosan foglalkozik apró-cseprő gondolatokkal és feladatokkal, így amikor új információk érkeznek, mint például egy új megbeszélés időpontja, ezek az információk gyakran elvesznek mert a régebbi információkat felül kell írni. 

10. Öntudat és érzelmek: Észlelheti, hogy kollégái feszültek vagy frusztráltak, de nem mindig tudja megállapítani, hogy az ő saját viselkedése hogyan járul hozzá a helyzethez. Emiatt előfordulhat, hogy úgy viselkedik, ami mások számára érzéketlennek tűnik. Amikor ezekre a viselkedésekre negatív visszajelzéseket kap, még inkább frusztrálttá válik, mivel nem érti, miért történt ez.

11. Időérzékelés nehézsége: Az ADHD-val élő emberek számára minden vagy azonnal történik, vagy soha. Az időérzékelés hiánya mellett nehézséget okoz a feladatok sorrendjének meghatározása is (mit kell először megcsinálni; mi következik utána), ami még bonyolultabbá teszi a helyzetet.

12. Semmi sem készül el: Nehezen tudják elkezdeni azokat a tevékenységeket, amelyek nem keltik fel az érdeklődésüket. Ezzel szemben, amikor valami igazán érdekli őket, rendkívül elkötelezettek tudnak lenni, és készek minden energiájukat az adott feladatba fektetni.

    
    

Források:

Child Mind Institute. (2024, April 10). How is the ADHD brain different? Child Mind Institute. Retrieved July 13, 2024

A honlapon megjelenő információk módosulhatnak. Valamennyi honlapon található információ kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A honlapon található információ nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. A honlap és a tartalom használata, a honlapunkon közölt bármely információra való hagyatkozás kizárólag saját felelősségére történik.