Mik azok a végrehajtó funkciók?
- Csáky-Kaposi Diána
- 2024. okt. 18.
- 4 perc olvasás
Frissítve: 2024. nov. 3.
A végrehajtó funkció egy elképesztően komplex, sokrétű funkciója az agynak. Kritikus szerepet játszik abban, hogy mit érzékelünk, mire emlékszünk, mit gondolunk, érzünk és teszünk.
A végrehajtó funkciók
Mi a közös a táncban, a sportban, a famegmunkálásban, a főzésben vagy épp az állatgondozásban? Mindegyik megköveteli, hogy képes legyél fegyelmezetten előre tervezni, ugyanakkor rugalmas maradj a kreatív problémamegoldáshoz a nem várt események kezelésére. Ez azt jelenti, hogy van a fejedben egy forgatókönyv arról, nagyjából mi fog történni.
Például főzéskor először meg kell venned a hozzávalókat a boltban, aztán fel kell darabolnod őket, és csak utána tudod megfőzni az ételt. A lépéseket nem tudod felcserélni. Ugyanakkor az élet mindig hoz váratlan helyzeteket, így ezekhez is alkalmazkodni kell. Például, ha már a zöldségek pucolásánál jut eszedbe, hogy valamit elfelejtettél megvenni, muszáj visszamenni az első lépéshez, és a gyors problémamegoldás érdekében le kell ugranod érte a sarki közértbe. Azt, hogy ezeket mind el tudd végezni, a végrehajtó funkció teszi lehetővé.
A végrehajtó funkció egy összefoglaló kifejezés, amit a pszichológiában egy bizonyos képességcsoport megjelölésére használnak, és az agy homlokhoz közeli területéhez, a prefrontális kéreghez köthető. Ezekkel a képességekkel komplex feladatokat lehet teljesíteni a következő lépésekben:
A feladat elemzése
A feladat elvégzésének megtervezése
A feladat elvégzéséhez szükséges lépések megszervezése
A feladatra szánt idő beosztása
A lépések módosítása menet közben, ha erre szükség lenne
A feladat időben történő befejezése
A végrehajtó funkciók hat típusa
Összesen hat képesség különböztethető meg, amelyek szorosan együttműködve segítenek a mindennapi feladatok sikeres menedzselésében.
Aktiválás
Ez a képesség felel azért, hogy rendszerezni tudd a feladataidat, képes legyél köztük priorizálni és megkezdeni a végrehajtásukat. Vagyis nemcsak azt jelenti, hogy tudatában vagy, mi az előtted álló feladat, hanem képes vagy megcsinálni, még akkor is, ha az unalmas, vagy ha legszívesebben inkább a kedvenc sorozatodat néznéd helyette.
Összpontosítás
Ez a képesség felel a figyelem fenntartásáért és a feladatok közötti váltásért. Lehetővé teszi, hogy teljes figyelmeddel egy feladatra koncentrálj, valamint tudatosan (önszántadból) válts a feladatok között. Mivel rengeteg inger ér minket, az agynak le kell gátolnia a versengő ingereket hogy teljes mértékben figyelni tudjunk valamire (ezt gátló funkcióknak nevezzük). Ez sokszor annyira automatikusan működik, hogy észre sem vesszük. Például, ha elmerülsz egy könyv olvasásában a parkban, szinte meg sem hallod, ahogy körülötted beszélgetnek az emberek.
Erőfeszítés
Az éberség szabályozása, az erőfeszítések fenntartása és a feldolgozás sebessége. Ez a képesség az éberséget szabályozza, és akkor is fenntartja a figyelmedet, ha épp nem beszélsz vagy mozogsz, hanem szemlélője vagy a történéseknek. Például, ha egy színházi darabot nézel, szükséges, hogy éberen figyeld a történetet, így a végére összeáll a fejedben a cselekmény.
Érzelem
Az érzelmek szabályozása magában foglalja, hogyan kezeled a frusztrációt, a dühöt vagy akár az örömöt..
Képzelj el két helyzetet: az egyikben épp egy előadást hallgatsz, de hirtelen eszedbe jut az a nagyon jó vicc, amit tíz perce hallottál a szünetben. A másik helyzetben egy buszon utazol, amely váratlanul kanyart vesz, és valaki véletlenül rálép a lábadra. Az érzelemszabályozás akkor sikeres, ha az előadás közben meg tudod állni, hogy ne nevess fel hangosan a viccen, és a buszon ne kezdesz el kiabálni az idegennel.
Memória
A munkamemóriát jelenti, vagyis azoknak az információknak a megtartását, amelyekre pillanatnyilag (az „itt és most”-ban) szükség van. A munkamemória lehetővé teszi, hogy emlékezz a többlépcsős feladatokra és elvégezd őket a helyes sorrendben. Ez nemcsak azt jelenti, hogy képes vagy-e egyszerre több feladatot elvégezni, hanem értelmet ad bárminek, ami kibontakozásához idő kell. Például egy történet elmesélése vagy végighallgatása, hiszen mindig tudni kell, miről szólt eddig a történet, és kapcsolni ahhoz, ami éppen most történik.
Cselekvés
Az önmonitorozás és önszabályozás képessége. Vagyis saját cselekedeteid nyomon követése és megváltoztatása (vagy akár gátlása). Képzeld el, hogy öt méterre vagy egy gyalogosátkelőtől, ahol éppen zöld a lámpa. Dinamikusan mész, biztos vagy benne, hogy átérsz, ám ekkor pirosra vált. Ebben a helyzetben kénytelen vagy módosítani az eredeti elképzeléseden, és megállsz a zebra előtt.
Ez a hat képesség kora gyerekkorban kezd kialakulni, és csak fokozatosan érnek és fejlődnek fiatal felnőttkorig.
Gondolj csak bele!
A legtöbb országban 17-18 éves kortól lehet jogosítványt szerezni. Ez nem azért van, mert előtte túl rövid a lábad, és nem éred el vele a pedálokat, hanem azért, mert a vezetéshez szükséges végrehajtó funkciók érnek be a legkésőbb az agyban.
Mit jelent a végrehajtó funkciók zavara?
A mindennapi életben a végrehajtó funkciók automatikusan működnek, szinte észre sem vesszük őket, mivel általában nem igényelnek tudatos beavatkozást. Azonban előfordulhat, hogy valami miatt mégsem működnek megfelelően, ekkor beszélhetünk a végrehajtó funkciók zavaráról.
Ha valakinél nem megfelelően működnek a végrehajtó funkciók, akkor nem képes jól felmérni az előtte álló feladatot, nem tudja megtervezni és megszervezni annak az elvégzését, gondjai lesznek az ütemezéssel és a feladat végrehajtásával is. Ezek a személyek gyakran tűnnek rendetlennek, szétszórtnak vagy szórakozottnak, mert nehezen tartják a napirendjüket, rossz helyre teszik vagy elhagyják a dolgaikat, és képtelenek időben elkészülni a feladataikkal.
A végrehajtó funkciók zavara nemcsak ADHD-ban mutatkozik meg, tünetei szintén megfigyelhetőek az autizmus spektrumzavarnál, tanulási nehézségeknél, iskolai készségek zavarainál, vagy nyelvi zavarban érintett személyeknél is.
Lektorálta: dr. Oláh Szabina
Hivatkozások:
Brown, T. E. (2007). A New Approach to Attention Deficit Disorder. Educational Leadership, 64(5), 22.
Brown, T. E. (2008). Executive Functions – Describing Six Aspects of a Complex Syndrome. https://chadd.org/wp-content/uploads/2018/06/ATTN_02_08_Executive_Functions_by_Thomas_Brown.pdf (Megtekintés: 2023. 10. 15.)
Rodden, J. (2021). What Is Executive Dysfunction? Sign and Symptoms of EFD. https://www.additudemag.com/what-is-executive-function-disorder/?src=embed_link (Megtekintés: 2023. 10. 15.)Silver, L. (2022). Executive Dysfunction, Explained! https://www.additudemag.com/executive-function-disorder-adhd-explained/ (Megtekintés: 2023. 10. 15.)
A honlapon megjelenő információk módosulhatnak. Valamennyi honlapon található információ kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A honlapon található információ nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. A honlap és a tartalom használata, a honlapunkon közölt bármely információra való hagyatkozás kizárólag saját felelősségére történik.
