A felnőttkori ADHD: Tünetek, Hatások, Okok
- ADHD Terápia
- febr. 8.
- 5 perc olvasás
Az ADHD-t sokáig gyermekkori zavarnak tekintették, de ma már egész életen át tartó állapotként ismerik el, amely akár felnőttkorban is fennállhat. Noha az elmúlt évtizedben nemzetközi szinten nőtt az ADHD diagnózisok aránya, tudományos kutatások mégis azt mutatják, hogy felnőttek körében még mindig jelentősen aluldiagnosztizált: sok ADHD-val élő felnőtt ugyanis soha életében nem kap diagnózist.
De vajon van különbség a felnőttkori és a gyermekkori ADHD között? Milyen hatással lehet az ADHD egy felnőtt életére? És egyáltalán mi okozza?
Felnőtt ADHD
A felnőttkori figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) egy olyan állapot, amelyben a figyelem összpontosításának nehézségei, és/vagy a túlzott aktivitás és az impulzív viselkedés tartósan jelen vannak. Ez nem csak a gyerekeknél fordul elő; sok felnőtt is küzd ezekkel a tünetekkel, amelyek befolyásolhatják mindennapi életüket, munkájukat és kapcsolataikat. Az ADHD gyakran vezethet tanulási, munkahelyi és szociális problémákhoz, valamint mentális egészségi zavarokhoz, mint a szorongás és a depresszió.
„Egész életemben nem stimmelt valami” - mondta egy nemzetközileg elismert, 40-es éveiben járó, azóta már ADHD-specialista pszichoterapeuta, író. A szakembernek fiatal korában tanulmányi és viselkedési problémái voltak, felnőttként pedig úgy vall magáról, hogy képtelen koncentrálni, nem tudja rendben tartani a házát, sőt komoly nehézségekbe ütközik számára még egy vacsora elkészítése is. Csak később, az ADHD diagnózis után értette meg, miért voltak ezek a problémák egész életében.
Mik a legjellegzetesebb tünetek?
Figyelemhiány
- Nehezen figyel a részletekre
- Nehezen kezd el és fejez be egy feladatot
- Nehezen fókuszálja és szabályozza a figyelmét
- Feledékeny
- Rossz időmenedzsment, rendszerező-képesség
Impulzivitás
- Türelmetlen
- Nyugtalan
- Gyakran vág a másik szavába
- Sokat beszél
Érzelemszabályozás nehézsége
- Gyakori hangulatingadozások
- Hirtelen dühkitörések
-Ingerlékeny
Alacsony frusztrációtűrés
- Könnyen dühbe gurul apró problémák miatt
A felnőttkori ADHD-val kapcsolatos kihívások
A felnőttkori ADHD az élet gyakorlatilag minden területére hatással van, különösen, ha az állapotot nem diagnosztizálják, nem kezelik, vagy nem hatékonyan kezelik. Ezek a kihívások káros hatással lehetnek a személy pszichológiai jólétére és életminőségére.
Felnőtt ADHD hatása az iskolai és munkahelyi teljesítményre
A felnőttkori ADHD tünetei, mint a rossz időbeosztás, a koncentrációs nehézségek, a halogatás és a feledékenység megnehezítik az iskolai és munkahelyi boldogulást. Számos tanulmány összefüggésbe hozta az ADHD-t az iskolai (beleértve a felsőoktatást is) és munkahelyi problémákkal. Az ADHD-s személyeknek nagyobb valószínűséggel kell nehézségekkel szembenézniük a munkahely megszerzésében és megtartásában a nem ADHD-s felnőttekhez képest, különösen, ha gyermekkorukban nem részesültek kezelésben.
Felnőtt ADHD hatása a kapcsolatokra
A felnőttek ADHD-s tünetei, mint például a gyenge hallgatási készség, az alacsony frusztrációtűrés, a feladatok végigvitelére való képtelenség és az impulzivitás számos nehézséghez vezethetnek a párkapcsolatokban, barátságokban, családi és egyéb társas kapcsolatokban.
A felnőttkori ADHD hatása az impulzivitásban
Kutatások szerint a felnőttkori ADHD-t a szabályszegéssel és más jogi és biztonsági problémákkal is összefüggésbe lehet hozni – beleértve az autóbalesetek nagyobb kockázatát is. Egy tanulmány szerint azok a személyek, akik gyermekkorukban ADHD tüneteket mutatnak, fiatal felnőttként nagyobb valószínűséggel kockázatvállalok mint a nem ADHD-s személyek..
A felnőttkori ADHD és a szerhasználat összefüggése
Az ADHD és a szerhasználat is szorosan összefügg. Az ADHD-s felnőtteknél kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak szerhasználati zavart, mint az ADHD nélkülieknél.
Felnőtt ADHD és társbetegségek
„A szorongásomat sokszor az váltja ki, hogy szervezetlen vagyok, hogy nem vagyok felkészülve, hogy állandóan túlterhelt vagyok”
A felnőttkori ADHD gyakran társul más problémákkal. Ezek a társuló problémák lehetnek önállóak de lehet másodlagos, azaz ADHD okozta nehézség . Például a figyelemzavar és az impulzivitás gyakran vezethet munkahelyi nehézségekhez, például a feladatok rendszerezésének és időben történő elvégzésének kihívásaihoz vagy konfliktusos munkahelyi kapcsolatokhoz. Sok ADHD-s ember esetében a korai kezelés hiánya olyan hangulatzavarok kialakulásához vezethet, mint a szorongás és a depresszió. Az ADHD-s felnőttek gyakran tapasztalnak alacsony önértékelést és kapcsolati feszültségeket is, mivel nehezen tudnak odafigyelni partnereikre vagy gyermekeikre. Ha az alapjául szolgáló ADHD-t nem diagnosztizálják és kezelik, a többi társbetegség kezelése gyakran hatástalan. Az ilyen problémák kezelése multidiszciplináris megközelítést igényel, amely magában foglalja a gyógyszeres kezelést, a kognitív viselkedésterápiát és tanácsadást.
Egy 2006-os, a felnőttek ADHD-jával foglalkozó külföldi tanulmány szerint:
Körülbelül 40%-uknál diagnosztizáltak hangulatzavart (pl.: depresszió).
Közel 50%-nál diagnosztizáltak szorongásos kórképet, beleértve a szociális fóbiát (30%) és a PTSD-t (12%).
És körülbelül 15%-uknál volt jelen szerhasználat.
Mindezek mellett az ADHD-s felnőttnek közel felénél autizmus spektrumzavar is diagnosztizálható.
A következő táblázat segít átlátni, hogy a gyerekkori ADHD-tünetek hogyan változhatnak felnőttkorban.
Gyermekkori ADHD | Felnőttkori ADHD |
Iskolai kudarcok, alulteljesítés | Munkahelyi kudarcok, alulfoglalkoztatottság |
Sérülések | Autóbaleset, fokozott kockázatvállalás |
Kábítószerek kipróbálása | Függőségek |
Oppozíciós zavar, magatartászavar | Bűnözés, antiszociális személyiségzavar |
Folyamatos sikertelenség | Reménytelenség, frusztráció, lemondás |
A felnőtt ADHD okai
Mi okozza az ADHD-t?
Ez nem teljesen egyértelmű, de a legtöbb kutatás szerint a fő tényezők a következők:
Genetika vagy öröklődés: Az ADHD erősen öröklődő állapot. Az ADHD-s szülők körülbelül felének születik olyan gyermeke, akinél szintén jelentkezik az ADHD. A legújabb genetikai kutatások több olyan markerre is rámutatnak, amelyek összefüggésbe hozhatónak tűnnek az ADHD kialakulásával. A dopamin szabályozásában szerepet játszó gének, mint például a DRD4 és a DAT1, különösen fontosak lehetnek az ADHD kialakulásában .
Környezeti tényezők:
Tanulmányok arra utalnak, hogy a szélsőséges stressznek, traumának vagy bizonyos toxinoknak – például ólomnak vagy biszfenol-A-nak – való kitettség növeli az ADHD tüneteinek kockázatát vagy súlyosságát. Ezen kívül a terhesség alatti dohányzás és alkoholfogyasztás, valamint a születés körüli komplikációk, mint a koraszülés vagy az alacsony születési súly, szintén hozzájárulhatnak az ADHD kialakulásához .
A fejlődés megzavarása:
Az agysérülés vagy a központi idegrendszert a fejlődés során befolyásoló események, mint például a koraszülés vagy a terhesség alatti alkoholfogyasztás jelentős szerepet játszhatnak az ADHD kialakulásában. Az MRI-vizsgálatok szerint az ADHD-s személyek agyában bizonyos területek, mint a prefrontális kéreg és a bazális ganglionok, eltérő fejlődést mutatnak .
Neurobiológiai tényezők:
Az ADHD neurobiológiai alapjait is intenzíven kutatják. Az agyi képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy az ADHD-s felnőttek agyának szerkezete és működése különbözik a nem ADHD-s felnőttekétől. Például a frontális lebeny, amely a végrehajtó funkciókért, mint a tervezés, döntéshozatal és impulzuskontroll, felelős, eltérően fejlődik és kevésbé aktív az ADHD-s egyéneknél .
Nem a képernyő okozza:
Az ADHD tehát nem csak gyermekkori állapot, és bár a pontos okok nem teljesen ismertek, genetikai, környezeti és neurobiológiai tényezők egyaránt szerepet játszhatnak a kialakulásában. Nem a rossz táplálkozás, a nem megfelelő testmozgás, a túlzott képernyőidő vagy a társadalmi-gazdasági tényezők következménye – bár e tényezők némelyike és más stresszfaktorok egyeseknél súlyosbíthatják az ADHD tüneteit.
Ha a fent említett tüneteket észleli magán vagy szerettein, mindenképpen keressen fel egy szakembert a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében.
Hivatkozások:
Fairbank, R. (2023). An ADHD diagnosis in adulthood comes with challenges and benefits. Monitor on Psychology, 54(2).
Rodgers, A., Kalyn, W. (2020). Adult ADHD: A Guide to Symptoms, Signs, and Treatments.
National Institute of Mental Health. (2020). "Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder."
Thapar, A., Cooper, M., Eyre, O., & Langley, K. (2013). "What have we learnt about the causes of ADHD?" Journal of Child Psychology and Psychiatry, 54(1), 3-16.
A honlapon megjelenő információk módosulhatnak. Valamennyi honlapon található információ kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A honlapon található információ nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. A honlap és a tartalom használata, a honlapunkon közölt bármely információra való hagyatkozás kizárólag saját felelősségére történik.
Hozzászólások