A társas elutasításra vonatkozó érzékenység (RSD)
- ADHD Terápia
- jan. 16.
- 5 perc olvasás
Az ADHD diagnosztikai kritériumai hagyományosan a viselkedési tünetekre koncentrálnak,mint például a figyelmetlenség, hiperaktivitás és impulzivitás. Az érzelmi tüneteket azonban sokáig figyelmen kívül hagyták, annak ellenére, hogy az érzelmek szabályozásának nehézségei – különösen a társas elutasításra vonatkozó érzékenység (Rejection Sensitive Dysphoria, RSD) – gyakori és rendkívül zavaró aspektusa az ADHD-nak, különösen felnőtteknél. Ebben a cikkben átfogóan bemutatjuk az RSD jelenségét, az érzelmi, pszichológiai és szociális hatásait, valamint a lehetséges kezelési stratégiákat.
Az RSD és az érzelmi diszreguláció fogalma
Az RSD nem önálló diagnózis, hanem az érzelmek szabályozásának nehézsége (szakszóval:
érzelmi diszreguláció) egyik leggyakoribb és leginkább akadályozó megnyilvánulása ADHD-
ban. Az érzelemszabályozási nehézség azt jelenti, hogy a személy nem, vagy csak nagy
nehézségek árán tudja kezelni az érzéseit. Ez megnyilvánulhat abban, hogy könnyen kiborul,
gyorsan változik a hangulata, vagy hirtelen, impulzív érzelmi reakciókat ad különböző
helyzetekre. Az RSD különösen súlyos érzelmi fájdalmat jelent, amely valódi vagy észlelt
elutasítás, kritika vagy gúny hatására lép fel. A „diszfória” kifejezés görög eredetű, és
„elviselhetetlent” jelent, ami jól kifejezi az érintettek által tapasztalt intenzív érzelmi és
fizikai fájdalmat.
Az érzelmek intenzitása és azok eseményekhez képest aránytalan mértéke teszi az RSD-t az ADHD egyik legmegterhelőbb tünetévé. Az érintettek gyakran „érzelmi sebként” írják le az élményt, amely „szúrásként” vagy „ütésként” hat rájuk, mind fizikailag, mind érzelmileg.
Az ilyen epizódok rövid időn belül helyreállhatnak, de naponta többször is megjelenhetnek,
súlyos hatást gyakorolva az érintett személy életminőségére és társas kapcsolataira.
Kiváltó tényezők és viselkedési jellemzők
Az RSD kiváltó okai gyakran olyan mindennapi eseményekhez kapcsolódnak, amelyek mások
számára jelentéktelennek tűnhetnek. Ezért az ADHD-s személy intenzív reakciója sokszor
érthetetlen a környezet számára.
● Kritika és visszajelzés: Még a legapróbb, jóindulatú kritika is rendkívül fájdalmas
lehet, mert az RSD-ben érintettek hajlamosak egy negatív visszajelzést elutasításként,
sokkal személyesebben megélni.
● Önkritika: Nemcsak a másoktól érkező kritika, hanem a belső negatív hang is intenzív
őrlődést okozhat. Az önkritika általában valós vagy észlelt kudarcok
következményeként alakul ki.
● Elhanyagolás vagy figyelem hiánya: Az RSD intenzív érzelmi reakciót válthat ki, ha az
érintett úgy érzi, hogy mellőzik, nem veszik észre, vagy megvonják tőle a szeretetet
és tiszteletet. Ez akkor is igaz lehet, ha a figyelem hiánya nem szándékos.
● Szociális elutasítás: Bármi, ami arra utal, hogy valaki nem tartja őket kedvesnek vagy
elfogadhatónak, az RSD-ben szenvedők számára szinte elviselhetetlen fájdalmat
okozhat.
A jellemző viselkedések közé tartozik:
● Hirtelen érzelmi kitörések, lobbanékonyság.
● Társas helyzetek kerülése.
● Alacsony önértékelés, állandó negatív belső hang.
● Szociális szituációk elkerülése, ahol kudarc vagy kritika érheti őket.
● Kapcsolati problémák, védekező vagy támadó reakciók a kritikákra. Mások gyakran
jelzik vissza, hogy nem is kritikának szánták a megjegyzést, és meglepődnek a
számukra túlzott érzelmi reakción.
Az RSD megkülönböztetése más hangulatzavaroktól
Az RSD-t gyakran összetévesztik a hangulatzavarokkal (pl. depresszióval vagy bipoláris
affektív zavarral), mivel rendkívül intenzív lehangoltságot idézhet elő. A hangulatzavarok
azonban önálló pszichiátriai kórképek, ezért fontos megkülönböztetni őket az RSD-től, amely
nem önálló diagnózis, hanem az ADHD-hoz kapcsolódó, sajátos érzelmi jelenség. A
következőkben a két fogalom közti különbséget tekintjük át.
Kiváltó okok
● A hangulatzavar fokozatosan alakul ki, és nem mindig előzi meg egyértelmű kiváltó
ok. Depresszió esetén például a személy sokszor úgy érzi, hogy szinte előzmény
nélkül jelent meg a lehangoltság. Ha van is kiváltó ok (például válás, szakítás vagy
haláleset), az ezt követő érzelmi állapot tartós, és hosszú ideig megmarad, ami
folyamatos érzelmi terhelést jelent.
● Ezzel szemben az RSD epizódjai mindig konkrét kiváltó eseményekhez kötődnek
(például elutasítás, kritika vagy kudarcélmény), és az érzelmi reakció intenzitása
gyakran attól függ, hogy az érintett személy hogyan értelmezi (mennyire „veszi
magára”) az adott szituációt.
Tünetek időtartama
● A hangulatzavar tartós, hetekig vagy akár hónapokig fennálló tüneteket okoz. Az
érzelmi állapot fokozatosan romlik, és hosszú távon jelentős hatást gyakorol a
mindennapi életre. Ebben az esetben a hangulatban bekövetkező változás nehezen
vagy szakember segítsége nélkül egyáltalán nem is tud visszatérni a korábbi
állapotába, ami komoly szenvedést eredményezhet.
● Ezzel szemben az RSD epizódjai rövidebbek, de rendkívül intenzívek. Az érzelmi
viharok gyorsan kialakulnak, de ugyanilyen gyorsan le is csendesedhetnek. Ez
lehetővé teszi, hogy az érintett gyorsan visszanyerje megszokott hangulatát.
Társuló problémák
● A depresszióhoz és más hangulati zavarokhoz gyakran társulnak további tünetek,
mint például alvászavarok, étvágyváltozások, állandó fáradtság és általános
érdektelenség az élet iránt. Ezek a tünetek tovább rontják az érintettek
életminőségét, és tartósan befolyásolják a mindennapokat.
● Az RSD ezzel szemben specifikus érzelmi fájdalommal jár, amely önkritikával és társas
helyzetekkel kapcsolatos szorongással párosul. Az RSD-ben érintetteknél ezek a
tünetek enyhülhetnek, miután a kiváltó ok megszűnt, így az érzelmi állapotuk
viszonylag gyorsan helyreállhat.
Összefoglalva
Kezelési lehetőségek és jövőbeli kilátások
Az RSD kezelése elsősorban pszichoterápiás módszerrel történik, különösen ADHD-specifikus
terápia alkalmazásával. A kognitív viselkedésterápia (CBT) vagy a dialektikus
viselkedésterápia (DBT) segíthet az érzelmi reakciók felismerésében és kezelésében,
valamint hatékony megküzdési stratégiák kialakításában. Ezért kiemelten fontos, hogy az
érintettek felismerjék és elfogadják, hogy ez a jelenség az ADHD sajátosságai közé tartozik.
Az ADHD kezelésére alkalmazott gyógyszerek - például stimulánsok - szintén hatékonyan
enyhíthetik az RSD tünetei. A betegek gyakran úgy írják le ezeket a gyógyszereket, mint
„érzelmi páncélt,” amely csökkenti az érzelmi sebezhetőségüket és segít megvédeni őket a
túlzott érzelmi reakcióktól.
Életmódbeli változtatások szerepe
Az életmódbeli változtatások szintén fontosak az RSD kezelésében. Elengedhetetlen, hogy az
érintettek egészséges életmódot alakítsanak ki és tartsanak fenn, hiszen ezek jelentősen
hozzájárulhatnak a tünetek enyhítéséhez, és hosszú távon javíthatják az érintettek
életminőségét.
Mi az, ami segíthet?
● Rendszeres testmozgás.
● Egészséges táplálkozás.
● Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás.
● Stresszkezelő technikák, mint például jóga vagy meditáció.
Összefoglalás
A társas elutasításra való érzékenység (RSD) az ADHD egyik kevéssé ismert, de rendkívül
meghatározó érzelmi megnyilvánulása. Az RSD epizódjai intenzív érzelmi fájdalmat okoznak, gyakran kritikára, elutasításra vagy önkritikára adott reakcióként.
Bár a tünetek hasonlíthatnak a hangulatzavarokra, az elkülönítésük kulcsfontosságú, mivel eltérő kezelési stratégiákat igényelnek. Hasonló tünetek észlelése esetén elengedhetetlen, hogy az érintett szakemberhez forduljon. Az ADHD és az RSD közötti differenciálás komoly szakmai tapasztalatot igényel, és a hatékony terápiás tervet csak pszichológus vagy pszichiáter tudja összeállítani.
Hivatkozások:
Dodson, W. W., Modestino, E. J., Ceritoğlu, H. T., &Zayed, B. (2024).
RejectionSensitivityDysphoria in Attention-Deficit/HyperactivityDisorder: A CaseSeries.
ActaScientificNeurology7, 23-30.
Dodson, W. W. (2024). New InsightsIntoRejectionSensitiveDysphoria.
dysregulation/ (Letöltés: 2024. 11. 30.)
Faraone, S. V., Rostain, A. L., Blader, J., Busch, B., Childress, A. C., Connor, D. F., &Newcorn, J.
H. (2019). PractitionerReview: Emotionaldysregulation in attention-
deficit/hyperactivitydisorder - implicationsforclinicalrecognition and intervention. Journal of
childpsychology and psychiatry, and allieddisciplines, 60(2), 133–150.
Surman CB, Biederman J, Spencer T, Miller CA, McDermott KM, Faraone SV.
Understandingdeficientemotionalself-regulation in adultswithattention deficit
hyperactivitydisorder: a controlledstudy. Attention Deficit Hyperactivity
Disorders2013;5(3):273–81. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23413201/
A honlapon megjelenő információk módosulhatnak. Valamennyi honlapon található információ kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A honlapon található információ nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. A honlap és a tartalom használata, a honlapunkon közölt bármely információra való hagyatkozás kizárólag saját felelősségére történik.
Comments