ADHD kezelésének lehetséges módjai

Az ADHD, vagyis a figyelem- és hiperaktivitás zavar kezelése többféleképpen is történhet. A tünetek erőssége, az életkor és az élethelyzet tekinthető fő szempontoknak, amelyek mentén a szakemberek meghatározzák az adott személy számára legoptimálisabb kezelési módot.

Mindemellett gyermekek esetében fontos tényező maga a család is, hiszen a szülőknek – mint a legtöbb gyermekkel kapcsolatos terápiában – itt is nagy befolyásuk van a kezelés kiválasztására és annak menetére egyaránt.

Nem-gyógyszeres kezelések

Abban az esetben, ha 6 évesnél fiatalabb gyermekről, enyhe vagy középsúlyos tünetekről, valamint enyhe vagy középsúlyos károsodásról van szó, elsősorban a nem-gyógyszeres terápia ajánlott. Ilyen nem-gyógyszeres kezelésekből többfélét is meg lehet határozni.

Pszichoedukáció

A pszichoedukáció mindenkinek hasznos, aki közvetlenül vagy közvetetten érintett az ADHD kezelési lehetőségeiben. Ez biztosítja a betegségről, illetve a gyógyszeres és nem-gyógyszeres terápiákról való informálódást.

Viselkedésterápiás technikák

A viselkedésterápiás technikák gyermekek és felnőttek számára is hasznosak lehetnek. Ebben az esetben fontos a terápiás célok felállítása, a konkrét problémás viselkedések meghatározásával. A fő módszere a jutalmazás-büntetés, amelyeket következetesen használ a kívánatos és nem kívánatos viselkedések megjelenésével.

Kognitív viselkedésterápiás technikák

Az impulzív és figyelemzavaros tüneteket mutató 7 évesnél idősebb gyermekek esetében is bizonyítottan alkalmazható a kognitív viselkedésterápia. Alapfeltétele, hogy a gyermek képes legyen az önmegfigyelésre és motivált legyen a terápiában való részvételre, ugyanis kulcseleme a problémás helyzetek felismerése, amelyhez az önmonitorozás elősegítése lényegi feladat.

Szülőtréning

A szülők gyermekükhöz és az ADHD-hoz való hozzáállásának változása az eddigi tapasztalatok alapján jótékony hatású. A szülőtréningek eszközt adnak a szülők kezébe, amellyel a mindennapi nehézségeket könnyebben és hatékonyabban tudják kezelni. Ideális, ha mindkét szülő részt tud venni a tréningeken. A pszichoedukációhoz hasonlóan az ADHD sajátosságairól és diagnosztizálási kritériumairól itt kaphatnak felvilágosítást. A szülőtréning fontos abban is, hogy a szülő-gyermek kapcsolat minősége javuljon, illetve ennek fontos hozadéka lehet a gyermek önbizalmának növekedése is. A tréning csoportos és egyéni formában is történhet.

Pedagógustréning

A szülőtréninghez hasonlóan a pedagógustréning is történhet egyéni és csoportos konzultációk formájában. A tréning olyan eszközöket biztosít a pedagógusoknak, amelyekkel könnyebben meg tudnak küzdeni az óvodában és iskolában felmerülő ADHD-s gyermekekkel kapcsolatos nehéz helyzetekkel.

Coaching

A coaching serdülők és felnőttek számára kijelölt lehetséges kezelési mód, amelynek egyik sajátossága, hogy strukturált és alapvetően támogató terápiát jelent, ahol specifikus problémák megoldására kerül a hangsúly, úgy mint párkapcsolati, munkahelyi és otthoni élettel kapcsolatos nehézségek, valamint a tervezés-szervezés köré fonódó problémák.

Gyógyszeres kezelés

Amennyiben a fenti terápiás lehetőségek nem bizonyulnak kellőképpen hatásosnak a középsúlyos tünetekkel rendelkezőknél, vagy súlyos ADHD-s érintettségről van szó, úgy a gyógyszeres terápia szükségessége merülhet fel. A gyógyszerek esetében két alapvető kategória határozható meg: a pszichostimuláns és a nem stimuláns gyógyszerek. Az előbbi Magyarországon is törzskönyvezett szer hatóanyaga a methylphenidate, míg az utóbbi az atomoxetine.

Methylphenidate

Ennek a Magyarországon is forgalomban lévő szernek a rövid távú hatásai között szerepel a hiperaktivitás, impulzivitás és a figyelemzavar viszonylag gyors csökkentése. A bevételtől számított kb. 30 perc elteltével kezd hatni, azonban a rövid távú szer egyik hátránya, hogy csak kb. 4-6 órán át hat. Már a hatévesnél idősebb gyermekek esetében is alkalmazható, amelyet kezdetben alacsony adaggal ajánlatos szedni, majd meghatározott időközönként az adag emelése szükséges. A rövid hatású methylphenidate mellett elérhető a hosszú hatású is, amelyet elegendő napi egyszer bevenni, mivel a hatása 8-10 órán át is kitart.

Atomoxetine

A nem stimuláns atomoxetine is jól tolerálható és biztonságos szernek számít az eddigi vizsgálati eredmények fényében. A methylphenidatehoz hasonlóan a hiperaktivitás, impulzivitás és figyelemzavar tünetek mérséklődését segíti elő, azonban hatása nem egyből, hanem pár hét elteltével alakul ki.

A konkrét gyógyszer melletti döntést befolyásolja a komorbid kórképek (más, társuló problémák)  fennállása és azok mibenléte, az egyéni preferenciák mellett a szülők elvárásai, az érintett élethelyzetének sajátosságai, valamint a gyógyszerrel való visszaélés valószínűsége.

Multimodális terápia

A fentiekben bemutatott kezelési módok mellett létezik egy harmadik is, amely a gyógyszeres és a nem-gyógyszeres kezelések párosítását foglalja magában. Ezt nevezik multimodális terápiának, amely az ADHD irányelvek alapján a legtöbbször ajánlott kezelési javaslat. Ez esetben a gyógyszeres kezelést kiegészítheti a viselkedésterápia és a kognitív viselkedésterápia is.

Gyermekeknél

Főképpen, de nem kizárólagosan a gyermekek esetében rendkívül hatékony kombinációnak számít a gyógyszeres kezelés és a viselkedésterápia együttese. A rutinok kialakításában fontos szerepe van a kettő együttes alkalmazásának. A viselkedésterápiával hatékonyan lehet a jó viselkedést ösztönözni, a rossz viselkedést viszont háttérbe szorítani a jutalmazásnak és a jutalommegvonásnak (amely nem egyenlő a büntetéssel) a következetes alkalmazásával. Mindezekkel segítenek például az idő effektív menedzselésének és a napi teendők strukturálásának előmozdításában.

Felnőtteknél

A felnőttek esetében a CBT, vagyis a kognitív viselkedésterápia rendkívül jó módszer a gondolkodás átkeretezésére, amely bizonyos ADHD-s tünetek következményeinek kontroll alatt tartását szolgálja. A CBT célorientált, rövid távú terápia, amely a mindennapi életben használt kognitív torzításokra hívja fel a figyelmet. Ezeknek a tudatosításával könnyebb az ADHD-val járó nehézségek mérséklése. Ilyen kognitív torzítás például a mindent vagy semmit típusú gondolkodás, az elhamarkodott következtetés (gondolatolvasás és jövendőmondás), a „kell” és „kellene” állítások, vagy a felnagyítás-lekicsinylés. Egy képzett ADHD specifikus szakember a halogatás, tervezés-szervezés funkciók javításában is segíthet, szintén viselkedésterápiás eszközök alkalmazásával.

A CBT mellett a DBT, vagyis a dialektikus viselkedésterápia is egy lehetséges kezelési mód, amely a szociális és érzelmi kihívásokra helyezi a hangsúlyt, mint például az érzelemszabályozás problémájára. Ez a terápiás módszer a szociális készségek tanítását helyezi előtérbe, ezzel is segítve a nehézségeken való felülkerekedést.

Források:

1. EMMI szakmai irányelv 1. (2020). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a hiperkinetikus zavar (figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar) kórismézéséről, kezeléséről és gondozásáról. EüK. 19. szám.

2. Selikowitz M. (2010). ADHD a hiperaktivitás-figyelemzavar tünetegyüttes. Geobook Hungary Kiadó.

3. Barkley, R. A. (2015). Attention-Deficit Hyperactivity Disorder: A Handbook for Diagnosis and Treatment. Guilford Press.

4. Thapar, A., Cooper, M., Eyre, O., & Langley, K. (2013). „What have we learnt about the causes of ADHD?” Journal of Child Psychology and Psychiatry, 54(1), 3-16.

5. Cortese, S., et al. (2012). „Toward systems neuroscience of ADHD: A meta-analysis of 55 fMRI studies.” American Journal of Psychiatry, 169(10), 1038-1055.

A honlapon megjelenő információk módosulhatnak. Valamennyi honlapon található információ kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A honlapon található információ nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. A honlap és a tartalom használata, a honlapunkon közölt bármely információra való hagyatkozás kizárólag saját felelősségére történik.