Kognitív viselkedésterápia - eszköz a könnyebb ADHD-s hétköznapokhoz
- Németh Kinga
- 2024. okt. 31.
- 5 perc olvasás
Frissítve: 2024. nov. 3.
A National Institute of Mental Health (NIMH) ADHD-s gyermekek terápiás módszereit vizsgáló kutatása eredményei szerint a gyógyszeres és a kognitív viselkedésterápia együttesen eredményezi a legnagyobb javulást a gyermekek ADHD tüneteiben. A gyógyszer a tünetek enyhítését segíti elő, a viselkedésterápia pedig eszközöket ad a szülők és a gyermekek kezébe ahhoz, hogy kontrollt szerezhessenek az ADHD tünetek felett. Amennyiben nem a gyógyszeres megközelítést részesítjük előnyben, vagy gyermekünk túl fiatal a gyógyszeres kezeléshez, a viselkedésterápia önmagában is járható út lehet, és közben gyermekünk olyan szociális, tanulási és viselkedési készségeket tanulhat, amelyek egész életében hasznára lesznek.
Mi az a viselkedésterápia, és hogyan használhatja a szülő önmagában vagy a kombinált kezelés részeként?
A viselkedésterápia a szülők, a pedagógusok bevonásával segít a gyermeknek a problémás viselkedésformák alakításában. A kognitív terápia pedig segít tudatosítani a gyermekben, hogy gondolkodása hogyan határozza meg érzelmeit és viselkedését. A terápia során gyermekünk megtanulhatja:
megfigyelni a negatív gondolatait,
felismerni az összefüggést a gondolat, érzelem, viselkedés között és
a téves kogníciót reálisabb értelmezéssel helyettesíteni.
Kisebb gyerekeknél (10 év alatt) elsősorban a viselkedésrendezés hatékony. Minél fiatalabb a gyermek, annál több viselkedésterápiás elemet alkalmazunk a terápia során. Az életkor növekedésével (kb. 8–-10 éves kortól), a gondolkodás és más kognitív készségek fejlődésével fokozottan előtérbe kerülnek a kognitív terápiás módszerek.
A kognitív viselkedésterápia során abból indulunk ki, hogy minden viselkedés tanulási folyamat eredménye. Ha egy viselkedés – legyen az akár helyetelen vagy problémás – egyszer rögzült, automatikusan, tudatos kontroll nélkül ismétlődik. A viselkedésrendezés abban segít, hogy fokozatos pozitív megerősítéssel új viselkedéses formákat alakítson ki gyermekünk, a korábbi problémás viselkedés helyett.
Viselkedésrendezés otthon – hogyan kezdjük el?
ADHD-s gyermeket nevelő szülőként gyakori megélésünk lehet, hogy a legalapvetőbb feladatok megvalósítása is nagy kihívást jelent a mindennapokban. A viselkedésváltoztatás során érdemes leszűkíteni a fókuszt. Ha egyszerre túl sok mindent szeretnénk megváltoztatni, azzal csak túlfrusztrálnánk azt a gyermeket, akinek már az is erőfeszítést jelent, hogy reggelente ne hagyja otthon iskolatáskáját. A nagyobb szorongás pedig csak tovább ronthatja a viselkedését. Ahhoz, hogy kitaláljuk, mivel érdemes először foglalkozni, tegyük fel magunknak a kérdést:
Mire van most leginkább szüksége a gyermekemnek ahhoz, hogy sikeresen részt tudjon venni az életünkben?
Segít, ha megfogalmazzuk szülőként, hogy mi nehezíti meg legjobban a mindennapokat, például:
nehezen alszik el,
elfelejti összerakni az iskolatáskáját vagy
nem tud egy helyben maradni az asztalnál evés közben.
Leggyakoribb szülői dilemmák és néhány ötlet a változtatáshoz
Hogyan érhetem el, hogy gyermekem ne vágjon folyton a szavamba?
Számos tünet együttesen nehezíti ADHD-s gyermekünk számára, hogy türelemmel ki tudja várni, míg a másik fél befejezi a mondandóját. Ilyen például, hogy:
erős a késztetése a beszédre, nehezebben tudja gátolni, hogy beszélni kezdjen,
a várakozás is nagy feszültséggel jár számára, amit nehezebben tud szabályozni,
félhet attól, hogy elfelejti, mit akart mondani.
Segíthet, ha eszközt adunk a kezébe az emlékezéshez. Tanítsuk meg neki, hogy emlékeztetőül írja (vagy kisebb korban rajzolja) le a mondandóját, amíg a másik beszél.
Szintén hatékony lehet, ha fejlesztjük a munkamemóriáját, amit a következő játékokkal tehetünk meg:
Kérjük meg, hogy találjon ki egy vicces címet a mondanivalójának, és csak ezt a címet jegyezze meg. Erről később is eszébe fog jutni, mit akart mondani.
Képzelje el, amit mondani szeretne, és találjon ki hozzá egy képet. Később a képről eszébe fog jutni a mondandója.
Hogyan tudom elérni, hogy ne kelljen megmondanom neki, mit csináljon?
A reggeli és esti teendőkhöz (az öltözködéshez, az étkezéshez vagy nagyobb gyerekek esetében akár a házi feladatok teljesítéséhez) is adhatunk ellenőrző listát. (Óvodás korú gyermekek esetében írott szöveg helyett képes ellenőrző listát készítsünk!)
Az ellenőrző lista által gyermekünk tudni fogja, hogy mit és mikor kell megtennie, emellett a gyermeknek nagyobb kontrollt biztosít saját tettei felett, és csökkenti a szülői zsörtölődést (amelyet az ADHD-s gyermekek hajlamosak háttérzajként kikapcsolni – különösen, ha túlterheltek).
Mitől érné meg neki, hogy megtegye amit kérek tőle?
Az első mindig a kapcsolat. ADHD-s gyerekek szüleinek körében gyakori megélés az, hogy a gyerekkel való kapcsolat lényegében a gyermek folytonos korlátozásából áll. Mind a gyermek, mind a szülő legfőbb vágya a kapcsolódás, és akkor tudnak mindannyian hatékonyan működni, ha képesek merítkezni a kapcsolatukból.
Ha tudatosan teret adunk annak, hogy kapcsolódjunk gyermekünkkel, és számára is egyértelműen kimondjuk, hogy most van az ideje a kapcsolódásnak, idővel azt vehetjük észre, hogy a neki szentelt valódi jelenlét, figyelem és közös játék jelentősen javithat a gyermek együttműködésén. Ehhez elég napi 10 perc is. Sokan gondolhatják most, hogy egy ADHD-s gyerekre minden pillanatban figyelni kell. Azonban érdemes tesztelni magunkat, hogy mi az a tényleges idő a napunkból, amikor sikerül valóban kapcsolódni egymáshoz.
Mit szeretnék, hogy a gyermekem megtegyen, amit most nem tesz meg?
A viselkedésterapeuták tapasztalatai szerint hatékony módszer lehet, ha:
rámutatunk a zavaró viselkedésre,
kimondjuk az elvárt viselkedést, majd
megdicsérjük és jutalmazzuk a javuló viselkedést.
Például, ha gyermekünk állandóan félbeszakít, miközben telefonon beszélgetünk, azt mondhatjuk:
„Ez a félbeszakítás. Most gyakoroljuk a várakozást!”
Fontos, hogy ezt anélkül tegyük, hogy mérgesen reagálnánk a gyermekre. Amikor pedig néhány másodpercig vagy percig várakozik, ismerjük el:
„Most a várakozást gyakorlod. Nagyon jól csinálod.”
Néhány alkalom után ajánljuk fel neki, hogy meghívjuk egy fagyira. Amikor megkérdezi, hogy miért, válaszoljunk így:
„Mert olyan jól gyakoroltad a várakozást.”
Viselkedésrendezés az iskolában
Sok ADHD-s gyereknek nehézséget okoz, hogy az elsajátítottakat egyik környezetből a másikba ültesse. Ahhoz, hogy az új, pozitív otthoni viselkedésformákat az iskolában is alkalmazza, be kell avatni a tanárát is abba, hogy mit gyakorol éppen. Ha otthon megtanítottuk a gyermekünket arra, hogy mielőtt beszélni kezd, győződjön meg róla, hogy más épp nem beszél, adjuk át ezt az információt a pedagógusnak is, hogy az iskolában is jutalmazva lehessen, amikor sikerül megvárnia míg másik befejezte a mondanódját.
Egy másik módja annak, hogy a viselkedést az iskolában is a helyes úton tartsuk, ha vizuális jelzésekkel ellátott jegyzetkártyákat készítünk, amelyeket az iskolapadban tarthat gyermekünk. Ez az ellenőrző lista emlékeztetheti őt olyan dolgokra, hogy:
„Emeld fel a kezed, mielőtt kérdést teszel fel!”
„Írd le a házi feladatot, mielőtt elhagyod az osztálytermet!”
Készíthetünk iskolai jutalomfüzetet a pedagógusokkal együttműködve, amelyben iskolai célokat fogalmazunk meg (pl. hibátlanul írja le a házi feladatot), és sikeres teljesítése esetén a pedagógus megdicséri. 10-12 dicséretet követően otthoni jutalomban részesülhet gyermekünk.
És végül a legfontosabb: egyszerűen hangzik, mégis szinte az egyik legnagyobb kihívást jelenti a legtöbb szülő számára, hogy ismerje el a gyerek megfelelő viselkedését.
Mitől lesz jó az elismerés?
Ha az azonnali és a konkrét viselkedést erősíti meg. A megerősítés lehet:
egy köszönöm,
egy dicséret,
egy kedves gesztus,
egy elismerő mosoly.
Fontos tudnunk, hogy az ADHD-s gyermekek a pozitív megerősítésre adott reakcióikban különböznek neurotipikus társaiktól. Számukra egy kilátásba helyezett várható jutalom kevésbé hat ösztönzően, mint az azonnali jutalmazás. Ha a jutalmazást lelassítják vagy leállítják, és erőfeszítések maradnak jutalmazatlanul, akkor az ADHD-s agy dopamin jelzése késik, és az eredmény rosszabb teljesítmény lesz. A viselkedésrendezés egyik kulcsa tehát ez eredmények folyamatos és azonnali elismerése, valamint későbbi jutalmazása.
Hivatkozások:
Gail Tripp, Ph.D., Carrots vs. Sticks: The Science of Reward and Punishment for Children with ADHD, https://www.additudemag.com/positive-reinforcement-reward-and-punishment-adhd/
Nicole Sprinkle, Behavioral Therapy for ADHD: A Pragmatic Parent’s Guide, https://www.additudemag.com/behavior-therapy-it-works/
Barna Csilla, Turi Eszter, KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁS ESZKÖZÖK A SZORONGÁSOS ZAVAROK KEZELÉSÉBEN Vadaskert, 2021. szeptember 24.
CBT natural treatment in ADHD, Additude experts
A honlapon megjelenő információk módosulhatnak. Valamennyi honlapon található információ kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A honlapon található információ nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. A honlap és a tartalom használata, a honlapunkon közölt bármely információra való hagyatkozás kizárólag saját felelősségére történik.
Hozzászólások